Ellősmonostora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ellősmonostora
TelepülésCsongrád
Elhelyezkedése
Ellősmonostora (Csongrád)
Ellősmonostora
Ellősmonostora
Pozíció Csongrád térképén
é. sz. 46° 44′ 23″, k. h. 20° 08′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 23″, k. h. 20° 08′ 02″
SablonWikidataSegítség

Ellősmonostor vagy Ellés monostor [1] egy rom Csongrád közelében. A Bár-Kalán nemzetség nemzetségi monostoraként épült valamikor a 11. század vége, 12. század eleje körül.

Története[szerkesztés]

Neve a latin Achilleus (Illés) névből ered. Első birtokosáról nevezték el. Ellős-, vagy Ellésmonostor nevét 1306-ban említette először oklevél. 13061326 között a Bár-Kalán nemzetséghez tartozó Szeri Pósák birtoka volt.

A középkori bencés szerzetesek által lakott háromhajós román stílusban épült monostor és a hozzá csatlakozó kolostorépület Csongrád közelében, a Tisza árterének egy kiemelkedő dombján épült, északi oldalához csatlakozó kis sekrestyével. A monostor épülete a tatárjárás alatt ugyan erőssen megrongálódott, de később, a 13. század közepén újjáépítették. Ekkor a nyugati zárófalhoz két tornyot is építettek, az elpusztult sekrestye helyére pedig nagyobb méretű kápolnát emeltek. Ugyanekkor épült fel a kolostorszárny is, melynek udvarán egykor kút is állt, és kiszolgáló épülettként magtárak, konyha, műhelyek is tartoztak hozzá. A monostor szolgálónépei számára külön temetőkápolnát is építettek, majd a 15. században az épületeket mély árokkal is körülvették. A háromhajós bazilika belsejét márvány borította és kőfaragványok díszítették.

A török hódoltság idején a hely egyházi jelentősége megszűnt, a lakatlanul maradt épületek tégláit és köveit a környék lakói építkezéseikhez használták fel, mára csak a monostor alapfalai maradtak meg.

Jegyzetek[szerkesztés]