Ellentett
A matematikában egy
szám ellentettje vagy additív inverze az a szám, amivel
-et összeadva az eredmény nulla. Az ellentett jele:
:
Például a
ellentettje a
, mert
; a
ellentettje pedig a
, ugyanis
.
Egy
szám ellentettje kiszámítható
-gyel való szorzással:
A következő számhalmazok minden elemének van ellentettje az adott halmazon belül: egész számok, racionális számok, irracionális számok, valós számok, komplex számok stb. Ugyanakkor például a természetes számokon belül csak a 0-nak van ellentettje (saját maga). Ha azonban az egészek között vizsgálódunk, akkor azoknak az egészeknek is van ellentettjük, amik egyébként egyben természetes számok is, csak ezek az ellentettek a 0-t kivéve nem természetes számok. Egy szám ellentettjének létezése tehát csak egy konkrét számhalmazon értelmezhető.
[szerkesztés] Általánosítás
Az ellentett absztrakt algebrai általánosítása az additív inverz. Itt elvonatkoztatnak a konkrét összeadás műveletétől, és a „+” jellel csak egy általános, valamilyen
halmazon értelmezett kommutatív kétváltozós műveletet jelölnek, ennek egységelemét pedig 0 jelöli. Ugyanez jelekkel:
A második sorban leírt
-tulajdonságú elemből nem létezhet egynél több, hiszen ha lenne egy másik – jelöljük
-vel –, akkor ezek egyenlők:
.
Az
elem additív inverze egy olyan
-szel jelölt elem, hogy:
Ha a „+” művelet asszociatív, azaz
akkor nem létezhet egynél több additív inverz, hiszen ha
és
is additív inverz, akkor egyenlők:
Ha minden elem invertálható, azaz
akkor a „+” művelet invertálható a
halmazon.
Ha egy művelet teljesíti a fenti követelményeket, azaz
- zárt egy
halmazra - asszociatív
- kommutatív
- van egységeleme
- invertálható
akkor a
algebrai struktúrát Abel-csoportnak nevezik.
Abel-csoport például a valós számok halmaza az összeadással, a nemnulla valósok a szorzással, a valós–valós függvények a függvényérték szerinti összeadással, az adott méretű (például
×
-es) mátrixok a mátrixösszeadással stb.






.


