Ellen Lauri Ochoa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ellen Lauri Ochoa dr. (Los Angeles, Kalifornia, 1958. május 10. –) amerikai űrhajós. Az első latin-amerikai nő, aki a világűrben teljesített szolgálatot.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-ben a San Diego State University keretében fizikából diplomázott. 1981-ben a Stanford Egyetemen villamosmérnöki ismeretekből doktorált. 1985-ben megvédte doktori diplomáját. Több, az űrrepülőgépen használható optikai rendszert (ellenőrzési, tárgyfelismerő, zajszűrő) szabadalmaztatott. Tudományos munkája során 35 mérnök munkáját irányította.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Az Űrhajózási Hivatalnál tudományos munkája mellett az űrhajósok képviseletét is ellátta. 2002-2007 között a Flight Crew Operations (JSC) igazgató-helyettese. Négy űrszolgálata alatt összesen 40 napot, 19 órát és 37 percet (979 óra) töltött a világűrben. 2003. januárjában köszönt el az űrhajósoktól.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–56, a Discovery űrrepülőgép 16. repülésének küldetésfelelőse. A legénység az ATLAS–2 autonóm obszervatórium telepítésével és a SPARTAN–201 laboratórium kihelyezésével/visszanyerésével segítette a kutató munka eredményességét. A Remote manipulátor rendszert (RMS) kezelte. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 6 órát és 8 percet (222 óra) töltött a világűrben. 6 202 407 kilométert (3 853 997 mérföldet) repült, 148 kerülte meg a Földet.
  • STS–66, a Atlantis űrrepülőgép 13. repülésének küldetésfelelőse. A legénység feladata volt az Atmospheric Laboratory for Applications and Sciences–3 (ATLAS–03) – légkör kutató program teljesítése. A Remote manipulátor rendszert (RMS) kezelte. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 22 órát és 34 percet (262 óra) töltött a világűrben. 7 330 226 kilométert (4 554 791 mérföldet) repült, 174 kerülte meg a Földet.
  • STS–96, a Discovery űrrepülőgép 26. repülésének küldetésfelelőse. A második járat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Szállított 4 tonna logisztikai felszerelést és ellátmányt a hosszútávú szolgálat biztosításához. Visszafelé szemetet szállított. Szerelési munkálatokon kívül több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 19 órát és 13 percet (235 óra) töltött a világűrben. Összesen 8 órás űrsétát (kutatás, szerelés) végzett. Összesen 7 óra 55 percet töltött a világűrben (kutatás, szerelés). 6 000 000 kilométert (3 700 000 mérföldet) repült, 154 kerülte meg a Földet.
  • STS–110, az Atlantis űrrepülőgép 25. repülésének küldetésfelelőse. Feladat volt az S0 (S-nulla) rács szállítása, a robotkarral kiemelése, majd felszerelése. A Remote manipulátor rendszert (RMS) kezelte. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát és 42 percet (259 óra) töltött a világűrben. 7 240 000 kilométert (4 500 000 mérföldet) repült, 171 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]