Erzsébet (keresztnév)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Eliz szócikkből átirányítva)
Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִישֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִישָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy: „Isten a teljesség”,„ Isten a tökéletesség”.[1]
Képzett és rokon nevek [szerkesztés]
- Béta [2]: a név német és cseh megfelelőjének a rövidülése[3]
- Betta [2]: a Babett, a Berta és az Erzsébet névnek több nyelvben is előforduló becenevéből önállósult.[3]
- Betti [2]: az Erzsébet német és angol megfelelőjének a becenevéből önállósult[3]
- Csöre [2]: magyar becenévből önállósult.[4]
- Eliz [2]: az Erzsébet név francia alakjának, az Elisabeth névnek a rövidülése.[5]
- Elizabet [2]: az eredeti héber Eliséba névnek a latin, holland, német, francia Elisabeth és angol Elizabeth változatából származik.[6]
- Ilze [2]: az Elisabeth név német rövidülése.[7]
- Liza [2]: az Erzsébet több nyelvben használatos beceneve.[8]
- Lizavéta [2]: az Erzsébet orosz megfelelőjének, a Jelizavéta névnek a rövidülése.[9]
- Lizett [2]: az Elisabeth francia eredetű beceneve.[9]
- Lizetta [2]: a Lizett latinos továbbképzése.[9]
- Örzse [2]: az Erzsébet magyar beceneve.[10]
- Szavéta [2]: az Erzsébet román megfelelőjének a rövidülése.[11]
- Véta [2]: a Szavéta név rövidülése.[12]
- Zsóka [2]: az Erzsébet és a Zsófia beceneve.[13]
Rokon nevek: Babett, Bettina, Babetta, Eliza, Elza, Ella, Elza, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili
Névnapok [szerkesztés]
- Erzsébet, Béta, Csöre, Elizabet, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Örzse: november 19.[1][3][4][6][9]
- Betta, Betti: július 4.[3]
- Eliz: május 6.[5], június 18.[5]
- Liza: július 8.[8], november 25.[8]
- Szavéta: május 6.[11], november 19.[11]
- Véta: május 24.[12], november 19.[12]
- Zsóka: május 6.[13] július 8.[13]
Erzsébet napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.[14]
Gyakorisága [szerkesztés]
Az Erzsébet a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult, de még gyakori, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.[1][15][16]
A Betti, Elizabet, Liza és a Zsóka az 1990-es években igen ritka név, az Elizabet 2003-2004-ben a 89-96. legnépszerűbb női név, azóta nincs az első százban, a Liza 2003 és 2007 kivételével a 65-99. leggyakoribb női név, a Betti és a Zsóka a 2000-es években nincs az első százban.[3][6][8][13][15][16]
A Béta, Betta, Csöre, Eliz, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Örzse, Szavéta és a Véta az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nincsenek az első százban.[3][4][5][9][11][12][15][16]
Idegen nyelvi változatai [szerkesztés]
- Elisabeth, Else (német)
- Elizabeth, Elisabeth, Eliza, Liza, Betty (angol)
- Elisabetta (olasz)
- Élisabeth (francia)
- Eliabel (francia)
- Alžbeta (szlovák)
- Alžběta (cseh)
- Elżbieta (lengyel)
- Jelizaveta (orosz)
- Eliszavet, Ελισάβετ (görög)
- Isabel (spanyol)
Híres névviselők [szerkesztés]
Erzsébetek [szerkesztés]
- Erzsébet vagy Eliseba, Mózes sógornője a Bibliában
- Erzsébet, Keresztelő Szent János édesanyja a Bibliában
Magyarok [szerkesztés]
- Árpád-házi Szent Erzsébet
- Báthori Erzsébet nemesasszony
- Cseszneky Erzsébet grófnő, mecénás
- Csézi Erzsébet énekesnő
- Galgóczi Erzsébet író
- Házy Erzsébet operaénekes
- Heirits Erzsébet kétszeres Európa-bajnok asztaliteniszező
- Kertész Erzsébet író
- Komlóssy Erzsébet operaénekes
- Kútvölgyi Erzsébet színművész
- Márkus Erzsébet olimpiai ezüstérmes súlyemelő
- Máthé Erzsi színművész
- Milassin Erzsébet válogatott labdarúgó
- Nagy Erzsébet újságíró
- Sándor Erzsi operaénekes
- Schaár Erzsébet szobrász
- Spéter Erzsébet, az Erzsébet-díj alapítója
- Szőnyi Erzsébet zeneszerző
- Szontagh Erzsébet, a csetneki csipke egyik létrehozója
- Viski Erzsébet kajakozó
Uralkodók és családtagjaik:
- Łokietek Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége
- Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
- Szilágyi Erzsébet, Mátyás király édesanyja
- I. Erzsébet angol királynő
- Erzsébet brit királyné, II. Erzsébet brit királynő anyja
- II. Erzsébet brit királynő
- Erzsébet orosz cárnő
- Erzsébet magyar királyné (Sisi)
- Erzsébet belga királyné
- Wiedi Erzsébet román királyné
Betták, Bettik, Csörék és Örzsék [szerkesztés]
- Betti Alver észt írónő
- Betina Jozami argentin teniszezőnő
- Betty Stöve holland teniszezőnő
- Bettina von Arnim német írónő
- Betty Williams északír politikus, békeaktivista
Elizek, Elizabetek, Ilzék, Lizák, Lizavéták, Lizettek és Lizetták [szerkesztés]
- Elisa olasz énekes
- Elizabeth Barrett Browning angol költő
- Elisabeth Kübler-Ross amerikai pszichológus
- Else Lasker-Schüler német költő
- Elisabeth Schwarzkopf osztrák operaénekes
- Elizabeth Taylor amerikai színművész
- Liza Minnelli amerikai színművész
- Lisa Chappell ausztrál színésznő, énekesnő, dalszövegíró
Szavéták, Véták, Zsókák [szerkesztés]
- Fodor Zsóka, színésznő
- Kapócs Zsóka, szépségkirálynő, modell
Egyéb Erzsébetek [szerkesztés]
Vezetéknévként [szerkesztés]
A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.[14]
Földrajzi névként [szerkesztés]
A települések védőszentjükről lettek elnevezve
- Szenterzsébet, több település illetve településrész neve
- Erzsébet település Baranya megyében
- Pesterzsébet, Budapest városrésze
- Erzsébet-sziget, dunai sziget Komáromnál
- Erzsébetváros, több település neve, illetve városrésze
- Erzsébetháza, Erzsébetkápolna községek Szlovákiában
- Erzsébetliget, Erzsébettelep, Erzsébettelek, Budapest városrészei
- Béta település Romániában
A művészetekben [szerkesztés]
- Szent Erzsébet vagy Erzsébet asszony a szereplője, mint lányát férjhez adó anya, egy várkörjáró játék-sorozatnak
- Világszép Erzsébet, Tündérszép Erzsébet, mesealakok
- Szemérmetes Erzsók a szereplője Petőfi Sándor A helység kalapácsa című eposzának
- Számtalan festmény és oltárkép készült a középkorban Erzsébetről, Keresztelő Szent János anyjáról vagy Árpád-házi Szent Erzsébetről. Ez utóbbiról a leghíresebb ábrázolás a kassai székesegyházban látható szárnyasoltár, mely a legnagyobb festett szárnyasoltár, és a szent életét mutatja be.
A népnyelvben [szerkesztés]
- Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád megyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.[14]
- kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)[14]
- boglyasperzsi a neve egy virágfajtának[14]
- büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak[14]
- erzsipaszuly, erzsibab, böskebab a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak[14]
- böske-korsó vagy csak böske a neve a széles szájú korsónak, vagy a falra akasztott bádogkorsónak[14]
- böske volt a neve régen a kályhának Nagykanizsa környékén[14]
- bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek[14]
- kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak[14]
Egyéb [szerkesztés]
- Erzsébet-apácák, betegápoló nővérek
- Erzsébet híd több híd neve
- Erzsébet tér több tér neve
- Erzsébet körút, út Budapesten
- Erzsébet-kilátó, budapesti kilátó a János-hegyen
- Erzsébet-díj, magyar kulturális díj
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Ladó-Bíró, 170. old.
- ^ a b c d e f g h i j k l m n o A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d e f g Ladó-Bíró, 151. old.
- ^ a b c Ladó-Bíró, 158. old.
- ^ a b c d Ladó-Bíró, 166. old.
- ^ a b c Ladó-Bíró, 167. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 187. old.
- ^ a b c d Ladó-Bíró, 205. old.
- ^ a b c d e Ladó-Bíró, 206. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 225. old.
- ^ a b c d Ladó-Bíró, 238. old.
- ^ a b c d Ladó-Bíró, 251. old.
- ^ a b c d Ladó-Bíró, 258. old.
- ^ a b c d e f g h i j k Fercsik-Raátz, 110. old.
- ^ a b c Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ^ a b c Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)
