Eleonore von Schwarzenberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Elisabeth Eleonore Amalia Magdalena von Schwarzenberg született von Lobkowicz (1682. június 20. – Schwarzenberg-palota, Bécs, 1741. május 5.) a Lobkowicz-ház, és házassága révén, Schwarzenberg hercegnője.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eleonore von Schwarzenberg és fia Joseph

Eleonore Ferdinand August von Lobkowicz, Sagan hercegének (1655 - 1715) és második feleségének, Mária Anna Margravine Wilhelmine Baden-Badennek a lánya volt. Édesanyja Wilhelm, Baden-Baden őrgrófjának (1655 - 1701) lánya volt.

1701. december 6-én feleségül ment az osztrák főmarshall, a később herceg Adam Franz Karl von Schwarzenberg Eusebius-hoz. Eleonore-t művelt hölgynek ítélték meg, férjével gazdag és művészetkedvelő életet éltet éltek. A házasságból két gyermek született:

  • Maria Anna (1706 – 1755): férje Ludwig Georg Simpert, Magrave of Baden-Baden
  • Joseph: (1722 – 1782) I. József Schwarzenberg (1722 - 1782)

A férje házasságuk 31. évében egy vadászbalesetben halt meg a császári vidéken, közel Brandýs nad Labem-Stará Boleslavhoz, a mai Csehország területén. A halálos lövést VI. Károly adta le, ezután a császár a bécsi udvarba vitte Eleonore fiát, és 5000 guldent fizetett kárpótlásként.

Eleonore 1741. május 5-én halt meg a bécsi Schwarzenberg-palotában. A császár orvosa, Franz von Gerstoff boncolást kért, amely méhnyakrákot állapított meg a halál okaként.

2007-ben egy osztrák dokumentum film készült Eleonore életéről a A vámpírhercegnő címmel.

Címei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1682 – 1701: Lobkowicz hercegnője
  • 1701 – 1703: Schwarzenberg örökös hercegnője
  • 1703 – 1732: Schwarzenberg hercegnője
  • 1732 – 1741: Schwarzenberg özvegy hercegnője

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eleonore von Schwarzenberg témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Eleonore von Schwarzenberg című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.