Eleonore Denuelle de la Plaigne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eleonore Denuelle de la Plaigne
Eléonore Denuelle de La Plaigne (François Gérard festménye)
Eléonore Denuelle de La Plaigne (François Gérard festménye)
Született
1787. szeptember 13.
Párizs
Elhunyt
1868 (80-81 évesen)
Párizs
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eleonore Denuelle de la Plaigne témájú médiaállományokat.

Eléonore Denuelle de La Plaigne (1787. szeptember 13.1868.) I. Napóleon francia császár szeretője.

Középosztálybeli családba született, és 18 esztendősen nőül ment a francia hadsereg kapitányához, Jean-Francois Revel-Honoré-hoz, ám egy év múlva elváltak, s nem sokkal ezután az asszony már I. Napóleon francia császár szeretője lett.

Állítólag a császár azért keresett magának ágyast, hogy bebizonyítsa, nem az ő hibája az, hogy feleségétől, Jozefin francia császárnétól nem született gyermeke, mert ha Eléonore képes lesz fiút szülni neki, akkor már bizonyos lehet abban, hogy nem ő az, aki egészségügyileg nem alkalmas utódnemzésre, hanem a császárné.

A fiúgyermek meg is fogant, és a Károly nevet kapta, valamint apja, az uralkodó nemesi címet adományozott neki, azaz elismerte a gyermeket saját fiaként, s így ő lett León grófja, valamint Napóleon első fattyúgyermeke. A törvénytelen gyermek létezéséről a császárné is tudott, s ez igen nagy bánatot okozott az asszonynak, hiszen ő nem tudta gyermekkel megajándékozni férjét.

Napóleon 1808-ban elintézte, hogy Eléonore hozzámehessen egy fiatal hadnagyhoz, bizonyos Pierre-Philippe Augier of Sauzay-hoz, s a nőnek ezzel meg is szakadt intim kapcsolata a császárral, azonban az uralkodó havi járadékot fizetett a lánynak, hogy közös gyermekük minél nagyobb kényelemben élhessen. Eléonore és újdonsült férje az esküvői ceremónia után Spanyolországba látogatott, ám boldogságuk nem tartott sokáig, mivel 1812-ben a hadnagy eltűnt egy csatában a francia császár által elindított oroszországi hadjárat során, tehát az asszony lényegében megözvegyült, miután hitvesét egy idő után holttá nyilvánították.

Ezután Eléonore 1814-ben ismét férjhez ment, ezúttal egy gróf felesége lett, akit Luxbourgi Károly Emil Ágost Lajosnak hívtak.

Az asszony egykori szeretője, a császár 1821-ben, száműzetésben hunyt el, Luxbourgi Károly Emil Ágost Lajos gróf 1849-ben halt meg. Eléonore pedig 19 év múlva követte férjét, 1868-ban, 81 esztendősen.