Eléfszina
| Eléfszina (Ελεύσινα) | |
 |
|
| Eleuszisz romjai | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Attika |
| Prefektúra | Nyugat-Attika |
| Irányítószám | 192 00 |
| Körzethívószám | 210 |
| Autórendszám kódja | YO, YR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 5 m |
| Terület | 37,06 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Eléfszina
Pozíció Görögország térképén
|
|
| é. sz. 38° 2′ 29″, k. h. 23° 32′ 43″ | |
| Eléfszina weboldala | |
Eléfszina (görögül Ελεύσινα, ógörögül/katharevusza Ἐλευσίς [Eleuszisz]) kisváros mintegy 30 km-re északnyugatra Athéntól, Attika régióban, Nyugat-Attika prefektúrában.
Athén külvárosaként jó közlekedési összeköttetésekkel rendelkezik a fővárossal. Nagy kereskedelmi kikötője és katonai repülőtere van. A Spartathlon ultramaratoni futóverseny útvonalán fekszik.
Története [szerkesztés]
Az ókorban Eleuszisz (Eléfszina) az antik világ nagy tekintélyű kultikus központja, a Démétér és Perszephoné tiszteletére rendezett ókori görög eleusziszi misztériumok színhelye volt. A perzsa háborúk idején vált rommá.
I. e. 480 után Athén vezető politikusai, köztük Kimón, Periklész, Lükurgosz igyekeztek a várost régi fényében helyreállítani.
A kultusz a római korban is tovább élt, és terjedt. Fénykorát az 1. században élte, Antoninus Pius, Hadrianus és Marcus Aurelius császárok új épületekkel is gazdagították a várost.
A 19. század óta folytatnak itt ásatásokat, a feltárt épületmaradványok jelentős része a római korban épült, vagy akkor átalakított.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született Aiszkhülosz, a három nagy ókori görög tragédiaíró egyike.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
