Elefántterasz
| Angkor romjai | |
| Világörökség | |
 | |
| Elefántterasz, Angkorthom | |
| Adatok | |
| Ország | Kambodzsa |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elhelyezkedése | |
 Elefántterasz
Pozíció Kambodzsa térképén
| |
 é. sz. 13° 26′ 45″, k. h. 103° 51′ 31″Koordináták: é. sz. 13° 26′ 45″, k. h. 103° 51′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elefántterasz témájú médiaállományokat. | |
Az Elefántterasz a fallal körülvett „nagy város” Angkorthom és az angkori templomromok része Kambodzsában. A terasz VII. Dzsajavarman király (1181-1219) dísztribünje volt. A nyilvános események, ünnepségek és felvonulások alkalmával a király, családja és kísérete erről a 10-12 méter magas, kőlapokkal borított lelátóról nézte végig a dísszemléket és ünnepi látványosságokat.
A 12. század végén épült, Bajon-stílusú, 350 méter hosszú terasz szervesen kapcsolódott a királyi palota nagy fogadócsarnokához. A terasz névadói, a dísztribün déli lépcsőjét díszítő elefántok, amelyek ormányaikban lótuszvirágokat tartanak. Az elefántormányok egyben a terasz tartóoszlopai is. A három részre tagolt emelvényről öt lépcsősor vezetett a város központi terére, a Győzelmi térre: három középről és egy-egy a terasz végeiről. A terasz középső részét tartó falat és lépcsőt életnagyságú oroszlánok és emberfejű sastestű teremtmények, az ún. garudák ékesítik. Az emelvény két oldalsó homlokzatán több ezer, egyedileg kifaragott elefántot és apszara táncost ábrázoló dombormű látható.
Források[szerkesztés]
- Michael Freeman és Claude Jacques: Ancient Angkor, River Books, 1999., ISBN 0-8348-0426-3. (angol)
- Maurice Glaize: [1] The Monuments of the Angkor Group (angol)
- Charles Higham: The Civilization of Angkor, Phoenix, 2001., ISBN 1-84212-584-2. (angol)
- Szlávnits László: Angkori levelek – Terebess Ázsia E-tár [2]
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Elefántterasz témájú kategóriát.- APSARA Authority for the Protection and Management of Angkor and the Region of Siem Reap – Az Angkorban folyó kutakásokat felügyelő hivatalos, kambodzsai Intézet honlapja (kultúra, régészet, restaurálás, lakosság, környezet, turizmus) (angol/francia/khmer)
- UNESCO Nemzetközi program Angkor megőrzésért (angol)
- Terebess Ázsia Lexikon [3]– Angkor
- Csák Erika: Angkor elsüllyedt világa, Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2006, ISBN 9789630948951.
- Marilia Albanese: Angkor, Officina ’96 Kiadó, Budapest, 2006.
- Jelen János – Kunszinger Róbert: Az ősi Angkor, General Press Kiadó, ISBN 9639282758
