El Silbo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
El Silbo.jpg

El Silbo [el ˈsilβo] (spanyolul „a fütty“) eredetileg a guancsok, a Kanári-szigetek őslakóinak fütty-nyelve volt. Egyik variánsa azonban máig fennmaradt La Gomera szigetén.

A fütty-nyelv pontos eredete nem egyértelmű. Talán az Atlasz-hegység néptörzsei hozták magukkal a Kanári-szigetekre a mai Marokkó területéről. Bizonyosan lehet tudni, hogy 1413-ban két francia misszionárius Le Canarien című írásukban a sziget egy furcsa törzséről számolt be, "amely csak ajkaikkal beszél". Abban az időben a fütty-nyelv még El Hierro és Teneriffa szigetén is használatos volt, de természetesen a guancsok nyelvén. A szigetek spanyol meghódítása óta a spanyol anyanyelvűek is átvették a fütty-rendszert mint kommunikációs eszközt. Ennek oka a közösségek elszigeteltségében rejlik. A telepeseket gyakran hosszú és mély völgyek választották el, és a hangos kiabálás hosszú távon nem tűnt elég kielégítő megoldásnak.

A nyelv kialakulásának is ez lehetett az oka. Az őslakosság már a 15. században eredményesen tudott védekezni fütty-nyelve segítségével a spanyol hódítók és kalózok elleni harcában. Azokat, akik a fütty-nyelvet használták és még ma is használják, Silbadores-nak hívják (a fütyülők). A spanyol polgárháború idején a fütyülőket a front mindkét oldalán bevetették üzenetek váltására.

Az El Silbo olyan nyelv, melynek jelentésmegkülönböztető elemei a bizonyos hangmagasságú és hosszúságú füttyök. Alapvetően két magánhangzót és négy mássalhangzót különböztetnek meg, több variánsban a hangmagasság és hangerősség váltakozásának megfelelően. A nyelvészek túlnyomó többsége teljes rangú nyelvnek tekinti, a Silbo egyben a leghangosabb természetes emberi kommunikációs eszköz illetve mód, amely segédeszközök nélkül működik. A hallótávolság a széliránytól függően 8 - 10 kilométer között változik. A füttytechnika részét képezi a mutató ill. középső ujj valamint az ajkak. A különböző hangmagasságokat a nyelv szájon belüli helyzetének változtatásával lehet elérni, olyan módon, hogy a levegő kipréselésekor az ajkakat összepréselik ill. elernyesztik. A másik kézzel lehetséges a hangot irányát befolyásolni.

A fütty-nyelvet az UNESCO 1982-ben felvette a Világ Kulturális Örökségének listájára. 1999 szeptemberében a Kanári-Szigetek parlamentje La Gomera szigetén minden általános iskolában kötelezővé tette a Silbo oktatását, 1999 előtt válaszható tantárgy volt.

Fütty-nyelvek léteznek (vagy léteztek) egyébként még a Pireneusokban, Mexikóban, Thaiföldön és Törökország területén is, a világon körülbelül hatvan különböző fütty-nyelv létezhet(ett).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Busnel, R.G. and Classe, A. (1976). Whistled Languages. New York: Springer-Verlag. ISBN 0-387-07713-8.
  • Annie Rialland: Phonological and phonetic aspects of whistled languages, Phonology 22. évfolyam, Nr. 2, 2005, 237-271 oldal, angol nyelvű PDF-fájl, 775 KB
  • Carreiras M, Lopez J, Rivero F, Corina D: Linguistic perception: neural processing of a whistled language. In: Nature. 433, Nr. 7021, 2005, 31–32 o. doi:10.1038/433031a. PMID 15635400