Előétel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meze: az arab és török konyha előételeinek összefoglaló neve
Zakuszki: orosz előételek

Az előétel az étkezés elején fogyasztott kisebb étvágygerjesztő fogás. Az előétel, mint állandó fogás valószínűleg a reneszánsz kori Franciaországban és Itáliában keletkezett, ahol divatba jött az étkezést hideg büfével kezdeni (és befejezni). Francia neve Hors d'œuvre, olasz neve pedig antipasto (szó szerint „az étkezés előtt”).

Előételek a magyar konyhában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bármilyen könnyen emészthető, étvágy felkeltő ételből lehet előétel, melyet általában kisebb adagokban tálalnak, mint a főételeket. Általában csak az ünnepi asztalon, vagy az éttermek kínálatában szerepelnek ezek a fogások, pedig egy-egy étkezést sokkal színesebbé, változatosabbá tehetünk - egy étvágygerjesztően feltálalt előétellel.

Az előételek különösen alkalmasak arra, hogy egyedi finomságokkal tarkítsuk az ételsort, de egy-egy drágább, különlegesebb, ínycsiklandozó falatot csempésszünk a menübe. Alapanyagként használt igen költséges hozzávalókat, a kisebb mennyiség miatt, viszonylag „olcsón” megúszhatjuk.

Vannak olyan előételek, amelyek már előre elkészíthetők, mások a kis adagok miatt nagyon gyorsan elkészíthetők. Nem csak a választékot növeljük ezzel, hanem megteremtjük a családi, baráti étkezések hangulatát is.

Feladata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előételek feladata az étvágy felkeltése, ezért csak kisebb adagokban tálaljuk. Figyeljünk a fűszerezésre, mert egy erőteljes ízű fogás ingerelheti a nyálkahártyát, hamar teltségérzetet okoz, így ellenkező hatást érünk el vele.

Figyeljünk arra is, hogy a felszolgált előétel ne legyen a főételhez hasonló jellegű. Ha nehezebb, húsos főfogást tálalunk, célszerű könnyebb, zöldséges falatokat, vagy salátát felszolgálni bevezetőként.

Ízvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában a tálalás hőmérséklete alapján szoktuk csoportosítani az előételeket, hideg és meleg előételekről beszélünk, azonban a kiválasztásánál ne ez legyen a fő szempont, hanem az, hogy harmonizáljon a menü többi fogásával.

Nagyon sokféle hozzávalót felhasználhatunk elkészítésükhöz: többek között tészták, húsok, belsőségek, húskészítmények, halak, rákok, kagylók, sajtok, tojás valamint zöldségek és gyümölcsök szolgálhatnak alapanyagul. Az előételek között számon tartott fogások, akár főfogásként, vagy más ételcsoportban (pl. sós pudingok, csőben sültek, tészták) is szerepelhetnek. A különféle töltött zöldségek, felfújtak, kocsonyák, pástétomok, húsos és zöldséges fánkok, palacsinták vagy rétesek szintúgy közéjük tartoznak, mint a töltött gyümölcsök és zöldségek, a saláták, valamint a szendvicsek.

Tálalás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tálalással is igyekezzünk különlegessé tenni ezeket a finomságokat, mert az illatok, formák, és színek számtalan variációja, igen étvágygerjesztő tud lenni. Dekorációként használhatunk friss fűszernövényeket, gyümölcsszeleteket, olívabogyót, különböző mártásokat, hígított lekvárokat, krémeket, de az is jó megoldás, ha magát az ételt formázzuk különleges alakúra.

Előételek más kultúrákban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olasz konyha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olasz konyhában az alábbi meleg és hideg ételek számítanak előételnek:

Arab és török konyha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arab és török konyhában az előétel neve meze. A török konyhában mezeként fogyasztható az olajbogyó, a cacık (tzatziki), a köfte (fasírt-féleség), a haydari (fokhagymás joghurtos saláta), a pilaki (bab, fokhagyma, olíva olaj), a börek (vékony tésztarétegekből készült étel hús, sajt vagy zöldség töltelékkel), a kısır (apróra tört bulgur különféle fűszerekkel és zöldségekkel keverve), a dolma (rizzsel vagy hússal töltött szőlőlevél, padlizsán vagy paprika), humusz (szezám mag, csicseriborsó, fokhagyma, olívaolaj és citromlé), tenger gyümölcsei stb. Vidéken közkedvelt meze a gözleme, melynek sült tésztája lisztből, vízből és sóból készül, és többféle töltelékkel fogyasztható: spenóttal, sajttal, hússal, burgonyával.

Orosz konyha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orosz konyhaművészetben az előétel neve zakuszka, melynek szó szerinti jelentése harapnivaló.

Ázsiai konyha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • pancshan, a koreai előételek és mellékfogások összefoglaló neve

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikikönyvek:

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Előétel témájú médiaállományokat.