Egzegézis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az egzegézis szó (gyakran latinosan: exegézis) a görög ἐξηγεῖσθαι (kivezetés, kifejtés, megvilágítás, értelmezés) szóból származik. Vallásos szakkifejezés, jelentése: szövegmagyarázat, szentírás-magyarázat. Szűkebb értelemben az egzegézis teológiai tudományág: a Biblia elemző és értelmező magyarázatának tudománya. Feladata a bibliai szöveg megértése, jelentésének tisztázása és összefüggéseinek feltárása. Az egzegézis tudományában jártas tudós az egzegéta.

Az egzegézis lépései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szöveg teológiai tartalmának feltárása több lépésben történik. Ezek bármelyikének kihagyása hibás, de legalábbis csonka eredményre vezet.

Szövegkritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első lépésként meg kell vizsgálni a rendelkezésünkre álló szöveg eredetiségét. Több szövegváltozat esetén rekonstruálni kell azt a szöveget, amely vélhetőleg leginkább megegyezik az eredetivel.

Irodalomkritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meg kell állapítani a szerző, valamint a szöveg későbbi átdolgozóinak kilétét. Ki kell mutatni a szöveg egységét, ill. összetettségét; ez utóbbi esetben föl kell tárni a rétegeket.

Nyelvi analízis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meg kell határozni a szöveg nyelvi jelentését, szerkezetét, célját és horizontját.

Forma- és műfajkritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Be kell azonosítani a szöveg műfaját, és azt az élethelyzetet (’Sitz im Leben’), amelyben keletkezett.

Motívum- és tradíciókritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Föl kell kutatni azon motívumokat, témákat és hagyományokat, amelyek a vizsgált szövegben konkrét megformálást nyertek.

Hagyománykritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meg kell határozni a szövegbe beépült hagyományokat.

Kompozíció- és redakciókritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meg kell vizsgálni, hogy a szöveg különböző rétegei milyen módon nőttek össze, ill. miként szerkesztették őket egybe.

Idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ki kell mutatni, hogy mikor keletkezett a szöveg.

Részletes és átfogó értelmezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meg kell fogalmazni a szöveg „üzenetét” önmagában, ill. tágabb összefüggésben.

Teológiai kritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meg kell határozni, majd a rendszeres teológiai (dogmatika) reflexióval fel kell dolgozni a szövegben rejlő anyagot.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beinert, Wolfgang: A katolikus dogmatika lexikona, Budapest, Vigilia, 2004. ISBN 963796469X