Egységes kommunikáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egységes kommunikáció, angolul Unified Communications. Egy informatikában használt gyűjtő kifejezés, ami a modern vállalati vagy intézményi környezetben használt telekommunikációs eszközöket foglalja magába. Nem egy konkrét termék, de termékek gyűjtő neve, melyek ezen szolgáltatásokat megvalósítják.

Ilyen technológiák például a VoIP, azonnali üzenetküldés, e-mail, hangüzenet, fax, web konferencia, analóg vagy digitális telefonszolgáltatás. A különböző gyártók által kínált egységes kommunikációs megoldások lényege, hogy ezen telekommunikációs technológiákat összekapcsolják, így hatékonyabbá téve a kapcsolattartást és ezáltal az üzleti folyamatokat, valamint csökkentsék a költségeket. A költség csökkentés alapvető elemei a reagálási idő és az adott helyzetben optimális csatorna kiválasztása.

Telekommunikációs technológiák[szerkesztés]

Az intézményen vagy vállalaton belül használt szolgáltatások alapvetően két részre bonthatóak:

1. Valós idejű kommunikációs eszközök[szerkesztés]

Idegen kifejezéssel [szinkron] kommunikáció, mely azt jelenti, hogy az információ csere valós időben, élőben történik. Ez a fajta kommunikáció igényli a felhasználók egyidejű közreműködését.

  • Ezen technológiák közé sorolhatók:

2. Nem valós idejű kommunikációs eszközök[szerkesztés]

Idegen kifejezéssel [aszinkron] kommunikáció, mely azt jelenti, hogy az információ csere nem valós időben történik. A résztvevőknek nem kell egy időben jelen lenni.

Ezen technológiákat, összefoglaló néven, egységes üzenetkezelésnek (unified messaging) is szokták hívni. Ezen kívül fontos eleme a jelenlét-érzékelés és ez által a résztvevők közötti állapotinformációk megosztása. Ennek előnye, hogy a résztvevők mielőtt kapcsolatba lépnének a partnerrel, tájékozódjanak annak elérhetőségéről és a legoptimálisabb csatornán keresztül érjék el, költség és hatékonyság szempontjából.

Gyártók és termékek[szerkesztés]

A megoldási lehetőségek alapvetően két részre bonthatók. Léteznek telekommunikációs gyártók, akik főként hardver oldalról, míg más szoftver gyártók inkább szoftver oldalról közelítik meg a megvalósítást.