Egyiptomi kobra
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Naja haje (Linnaeus, 1758)[1] |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Egyiptomi kobra témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi kobra témájú médiaállományokat. |
Az egyiptomi kobra (Naja haje) vagy áspiskígyó, ureuszkígyó a mérges siklók családjába tartozik.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Az egyiptomi kobra Észak- és Közép-Afrikában honos. Élőhelyét a száraz, valamint a nyirkos szavannák, félsivatagos területek alkotják; vagyis olyan helyek, melyeken víz és növényzet megtalálható.
Mérete [szerkesztés]
Az egyiptomi kobra maximum 2 méter hosszúra nőhet meg.
Életmódja [szerkesztés]
Ez a kígyó nappal aktív. Kisebb gyíkokat zsákmányol. Veszélyes kígyó, mérge 10 perc alatt megölheti az embert. A mérge az idegrendszerre hat; ez az állat inkább támad, ahelyett hogy elmenekülne. A színe sárga kis fekete csíkokkal, így nem könnyű észrevenni. Ez az állat Afrika legveszedelmesebb kígyóinak egyike.
Érdekesség [szerkesztés]
Az egyiptomiak tisztelték ezt a fajt. Ureusz ékesítette az egyiptomi kettős koronát (pszent) Alsó-Egyiptom jelképeként. A legenda szerint Kleopátra egy ilyen kígyó marásával követett el öngyilkosságot.
