Egyiptomi Szultánság
| Egyiptomi Szultánság | |||
| protektorátus | |||
سلطنة مصر (Szaltanat Miszr) 1914 – 1922Sultanate of Egypt | |||
| |||
 | |||
| zöld: Egyiptomi Szultánság világoszöld: Angol–egyiptomi Szudán (kondomínium) Legvilágosabb zöld: 1919-ben Olasz-Észak-Afrikának átadott terület | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Kairó | ||
| Népesség | 12 751 000 fő (1917) fő | ||
| Hivatalos nyelvek | arab, angol | ||
| Vallás | szunnita iszlám | ||
| Államvallás | |||
| Pénznem | egyiptomi font | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | szultánság | ||
| Uralkodó | Huszajn Kámil (1914–1917) Fuád (1917–1922) | ||
| Dinasztia | Muhammad Ali-dinasztia | ||
| Kormányfő | miniszterelnök első: Huszajn Rusdi pasa (1914–1919) utolsó: Adli Jakan pasa (1921–1922) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi Szultánság témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg){kind=small}
Az Egyiptomi Szultánság egy 1914 és 1922 között fennálló brit protektorátus volt a mai Egyiptom, Szudán és Dél-Szudán területén.
Történelme[szerkesztés]
1914-ben Egyiptom jogilag az Oszmán Birodalomhoz tartozott, bár területén 1882 óta brit csapatok állomásoztak, és az alkirály (khedive) vezette adminisztráció mellett utóbbiak gyakorolták a tényleges hatalmat. 1914. november 4-én a britek annak távollétében megdöntötték a központi hatalmakkal rokonszenvező alkirály, II. Abbász Hilmi uralmát, és nagybátyját, Huszajn Kámilt tették trónra, aki december 19-én szultáni címet vett fel. Egyiptomot a britek protektorátussá nyilvánították, egyúttal megszüntetve az oszmánok névleges fennhatóságát felette.
1915 januárjában az oszmán hadsereg 80 000 katonával indult el visszafoglalni Egyiptomot. A támadást februárban visszaverték, és a szultánság területét nem fenyegette veszély az első világháborúban. A Sínai-félszigetről 1917-re verték ki az oszmán erőket. A harcokban az egyiptomi lakosság munkaszolgálatosként és tevés szállítóalakulatok személyzeteként vett részt, a fegyveres összecsapásokban brit birodalmi erők vettek részt. A háború végeztével kiújultak a nacionalista, függetlenségi törekvések, amelyek azon kérdés körül csúcsosodtak ki, hogy Egyiptom delegációt (vafd) küldhessen a versailles-i békekonferenciára. A delegáció létre is jött Szaad Zaglúl pasa vezetésével 1918 novemberében, ám a britek nem engedélyezték a kiutazását és 1919 márciusában letartóztatták Zaglúlt és néhány társát, akiket Máltára deportáltak. Az eset következtében országos tüntetés- és sztrájksorozat kezdődött (ld. 1919-es egyiptomi forradalom), amely jelentős ember- és anyagi áldozatot követelt.
Mivel a feszültségek nem múltak, 1919 decemberében vizsgálóbizottság érkezett a térségbe, amely 1921-ben elkészített jelentésében javasolta a protektorátus felszámolását. 1922. február 28-án a brit kormányzat kiadta az „egyiptomi nyilatkozatot”, amely független állammá nyilvánította Egyiptomot, bár kül- és hadügyei felett továbbra is uralmat gyakorolt. 1922. március 15-én Fuád szultánt királlyá koronázták és kikiáltották a független Egyiptomi Királyságot.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sultanat Ägypten című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.