Egyensúly (egyértelműsítő lap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az egyensúly általában egy rendszernek az az állapota, amelyben az egymásra ható erők hatásának összege zéró. Ilyen állapotot, vagy erre való hivatkozást különböző tárgykörben is találhatunk, úgymint:

  • biológiában
  • fizikában
  • kémiában
  • (piac-) és közgazdaságtanban
  • pszichológiában
  • zenében
  • stb.
Egy rendszer stabil, passzív egyensúlyban, csak a gravitáció hatása alatt
Egy rendszer instabil, veszélyes egyensúlyban
Egy rendszer külső befolyás alatt, dinamikus egyensúlyban: Foucault ingája

Egyensúly a különböző tárgykörökben:

Biológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyensúly (képesség): Egyensúly érzése (angol: Equilibrioception).
  • Homeosztázis: Egy nyílt (alapvetően biológiai) rendszer azon képessége, hogy belső környezetét szabályozni tudja.
  • Populációgenetika (Genetikai egyensúly): Olyan elképzelt állapot amelyben egy adott népességhez viszonyított születési arány az elhalálozási aránnyal megegyezik.
  • Populációgenetika (Punktualizmus, vagy punktuált egyensúly): Ennek elmélete szerint a genetikai fejlődés nem folyamatos, hanem megszakításokkal történik.
  • Üledékképződési egyensúly (angol: Sedimentation equilibrium): Biológiai laboratóriumi módszer proteinek egyedi eloszlásának ultracentrifugával való meghatározására és a közöttük lefolyó kémiai reakciók tanulmányozására oldatban, ultracentrifuga segítségével.

Fizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékelmélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korrelált egyensúly
  • Nash egyensúly
    • Kvázi perfekt egyensúly
    • Szekvenciális egyensúly (egymást követő)
  • Szimmetrikus egyensúly
  • Remegő kezes tökéletes egyensúly

Kémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Piac-) és közgazdaságtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pszichológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Depresszió: A lelki egyensúly felborulása.