1 (szám)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Egy szócikkből átirányítva)
| 1 | |
| Tulajdonságok | |
| Tőszám | 1 (egy) |
| Sorszám | 1. (első) |
| Számrendszer | 1-es |
| Kanonikus alak | ![]() |
| Osztók | 1 |
| Római szám | I |
| Előtagként | mono- (görögből) uni- (latinból) |
| Bináris alak | 1 |
| Oktális alak | 1 |
| Hexadecimális alak | 1 |
| Normálalak | 1 · 100 |
|
|
|
| Héberül | א (Alef) |
| Arabul | ١ (wáHid/wáHed) |
| Kínaiul | 一 (Yī) |
| Japánul | 一 (Ichi) |
| Számelméleti függvények eredményei | |
| Euler-függvény | 1 |
| Möbius-függvény | 1 (megegyezés szerint) |
| Mertens-függvény | 1 |
Az 1 (egy) a 0 és 2 között található természetes szám, s egyben egy számjegy is. A számjegy ASCII kódja: 49, vagy 0x0031.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A matematikában
- Az 1 a második és a harmadik Fibonacci-szám.
- 0 és 1 faktoriálisa egyaránt 1.
- A szorzásra nézve neutrális elem, azaz egységelem minden számkörben:
- Minden nullától különböző szám 0-dik hatványa 1.
- Az üres szorzat értéke definíció szerint 1.
- Az 1 nem prímszám és nem is összetett szám, hanem egység. Korábban egyes matematikusok prímszámnak tekintették, ami komplikációkat okozott a számelmélet alaptételénél, így a modern definíciók már nem tekintik prímnek.
- Az 1 középpontos háromszögszám.
- Az 1 kifejezhető a 0,999… végtelen tizedestört alakjában is.
- Az első természetes szám.
[szerkesztés] A tudományban
- A periódusos rendszer 1. eleme a hidrogén.
- A Messier-katalógus 1. objektuma (M1) a Rák-köd.
[szerkesztés] Kulturális vonatkozások
- A kínaiak szerint az 1 szerencsétlen szám.
- A görög monosz szóból eredő mono- jelentése: „egy, egyes” (pl. monokróm = egyszínű, monoteizmus = egyistenhit)
- A labdarúgásban hagyományosan a kapus kapja az egyes számú mezt.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] 1-es számjelek
-
1-es rovásjel
|
|||||
[szerkesztés] Források
- Tim Glynne-Jones: The Book of Numbers. London: Arcturus Publishing Limited. 2007. ISBN 978-0-572-03331-6



