Egri
| Egri (Agriș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Gombástanya |
| Polgármester | Szabó Elek |
| Irányítószám | 447066 |
| Körzethívószám | 0261 |
| Népesség | |
| Népesség | 1081 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1001 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 30 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Egri
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 53′, k. h. 23° 0′ | |
| Egri weboldala | |
Egri (románul Agriș) falu Romániában, Szatmár megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szatmár megyében, Szatmárnémetitől északkeletre fekvő település.
Története [szerkesztés]
Egri nevét a korabeli iratok az 1300-as években említik , mint az Egry család ősi birtokát. Nevét már ekkor a maival azonossan írták.
A birtok a család kezén maradt egészen a XIX. századig, azonban több családnak is volt itt részbirtoka a későbbiekben.
Egri tulajdonjoga egészen 1366-ig az Egry családé, ekkor azonban Egry László és János elzálogosítja a Vasvári család-nak, azonban utána erőszakkal visszafoglalja tőlük, ezért a királyi törvényszék elé állítják őket. Később egy határjárási vita miatt újabb birtokpörbe keverednek az Egryek, évtizedekre.
1550-ben Perényi Jó Demeter özvegye is részt kap itt.
A XVIII. század végén, XIX. század elején több családnak is része volt benne: birtokosok voltak itt a Szirmay, Egry, Uray, Császi, Korda, Szilágyi, Magos, Kádár, Kallós, majd a Gyulay, Kanizsay, Ary, Losonczy és Török családok is.
1822-ben itt tartották azt a nevezetes gyűlést, amely a Szatmár vármegye-i egyházmegyék területét rendezte.
Az 1800-as évekig a falunak tiszta magyar lakossága volt, a földesurak ekkor kezdtek ide tót és oláh lakosokat telepíteni.
Régi helynevei közül az 1800-as évek elején jegyezték fel az alábbi figyelmet érdemlő nevű dűlőket:Ördöngős, Akasztófa sorja.
A XX. század elején Borovszky az alábbiakat írta a településről:
"Nagyközség a szatmári járásban. Házai száma 181, lakosaié 1145, közöttük 97 római katholikus, 799 református, 202 görög katolikus, 47 izr.,. Határa 2292 k.hold.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Református templom - A XV. században épült. 1834-ben felújították.
A település szülötte Csűry Bálint (1886–1941) nyelvész, nyelvjáráskutató, az MTA tagja.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
