Egri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egri (Agriș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Gombástanya
Polgármester Szabó Elek
Irányítószám 447066
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 137201
Népesség
Népesség 1427 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1001
Község népessége 2003 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 30 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Egri  (Románia)
Egri
Egri
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 53′, k. h. 23° 00′Koordináták: é. sz. 47° 53′, k. h. 23° 00′
Egri weboldala

Egri (románul: Agriș) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egri nevét a korabeli iratok az 1300-as években említik , mint az Egry család ősi birtokát. Nevét már ekkor a maival azonossan írták.

A birtok a család kezén maradt egészen a XIX. századig, azonban több családnak is volt itt részbirtoka a későbbiekben.

Egri tulajdonjoga egészen 1366-ig az Egry családé, ekkor azonban Egry László és János elzálogosítja a Vasvári család-nak, azonban utána erőszakkal visszafoglalja tőlük, ezért a királyi törvényszék elé állítják őket. Később egy határjárási vita miatt újabb birtokpörbe keverednek az Egryek, évtizedekre.

1550-ben Perényi Jó Demeter özvegye is részt kap itt.

A XVIII. század végén, XIX. század elején több családnak is része volt benne: birtokosok voltak itt a Szirmay, Egry, Uray, Császi, Korda, Szilágyi, Magos, Kádár, Kallós, majd a Gyulay, Kanizsay, Ary, Losonczy és Török családok is.

1822-ben itt tartották azt a nevezetes gyűlést, amely a Szatmár vármegye-i egyházmegyék területét rendezte.

Az 1800-as évekig a falunak tiszta magyar lakossága volt, a földesurak ekkor kezdtek ide tót és oláh lakosokat telepíteni.

Régi helynevei közül az 1800-as évek elején jegyezték fel az alábbi figyelmet érdemlő nevű dűlőket:Ördöngős, Akasztófa sorja.

A XX. század elején Borovszky az alábbiakat írta a településről:

"Nagyközség a szatmári járásban. Házai száma 181, lakosaié 1145, közöttük 97 római katholikus, 799 református, 202 görög katolikus, 47 izr.,. Határa 2292 k.hold.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - A XV. században épült. 1834-ben felújították.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település szülötte Csűry Bálint (1886–1941) nyelvész, nyelvjáráskutató, az MTA tagja.
  • Itt született Visky Ferenc (1918) református lelkész, teológiai és evangéliumi író.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]