Egils saga Skallagrímssonar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egill Skallagrímsson az Egilssaga egy 17. századi másolatának illusztrációján

Az Egils saga Skallagrímssonar (vagy röviden Egilssaga[1]) egy ismeretlen izlandi szerző 13. század eleji sagája, egyike a nagyszámú izlandi ősmondáknak. A cím eredeti izlandi nyelvű változata Skallagrímr-fia Egill történetét jelenti. Az izlandi kutatók gyakran csak az Egla vagy az Eigla szavakat hasznáják rövidítésképpen. Az egyik legismertebb és legnevesebb nemzetiségi saga, főszereplője Egill Skallagrímsson 10. századi viking harcos, költő.

A szöveg fennmaradása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A saga, valamint a híres hősök és nemzetségek története kezdetben a szájhagyomány útján terjedt. A történetet csak később jegyezték le, de az eredeti kézirat nem maradt fenn. Az eddig talált legrégibb másolata egy töredék, mely 1240-ből való. Az eredeti minden bizonnyal a 1200-as vagy a 1220-as években keletkezhetett, ami alapján valószínűleg az egyik legősibb az Islendinga sögur, azaz nemzetiségi sagák közül.[2] Szerzője ismeretlen; a kutatók egy része már több száz éve Snorri Sturlusont feltételezi, de ezt egyelőre még nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani.

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egils saga Skallagrímssonart 2001-ig hússzor adták ki, harmincegy alkalommal fordították le. Hét nyelven jelent meg adaptációja, a magyar nyelvű változat Bernáth István műfordítása.[2] Ez 1995-ben jelent meg Budapesten, Kopasz Grím-fia Egill címmel, a fölperzselt tanya című szintén izlandi sagával közös kötetben. 2005-ben az Aurin fantázia-irodalmi és -művészeti honlap részleteket közölt a teljes szövegből, elektronikus formában.[3]

Irodalmi és történelmi érték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cselekményábrázolás realista, a névtelen szerző – korában szokatlan módon – a főszereplő alakját kétértelműen, de összetetten ábrázolja.[4]

A saga bevezetéséül régibb sagák szolgálnak, melyek Egill őseinek Norvégiából való kivándorlásáról és izlandi megtelepüléséről szólnak.[1] A monda cselekménye a 10. századi Északnyugat-Európában játszódik, történelmileg hitelesnek mondható.[5] Egyes helységnevek korábbi alakjait a kutatók innen következtették ki: például Borgarnes városával gyakran kapcsolatban állnak a történet egyes főszereplői – kiderül, hogy a cselekmény idején a település a Digranes nevet viselte. [6]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Bokor József (szerk.). Egill Skallagrimsson, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2010. november 19. 
  2. ^ a b Bernáth István (ford.): Kopasz Grím-fia Egill / A fölperzselt tanya – fülszöveg. internetes elérés
  3. aurin.hu – KOPASZ GRÍM-FIA EGILL Izlandi saga
  4. „He is inflated far beyond the type of Viking hero, yet he also falls short of it, and while he is often on the edge of the tragic he eludes definition. He can be vicious, absurd, infantile, pathetic, but he is never dull, and though we may not like some of the things he does we are never allowed to settle into a fixed attitude towards him.” – Hermann Pálsson és Paul Edwards angol fordításából (angol nyelven), Penguin Classics, 1976
  5. Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 967-968. o.
  6. Around Iceland – West Iceland (angol nyelven), p. 54. o 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]