Edwin Smith-papirusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A papirusz 6. és 7. része a New York-i Orvostudományi Akadémia ritka könyvek termében

Az Edwin Smith-papirusz egy ókori egyiptomi, sérülések sebészeti kezeléséről szóló írás egyetlen fennmaradt példánya. Ez a világ legrégebbi sebészeti témájú írása, egyben egyike a legrégebbi orvostudományi szakkönyveknek, csak a kahúni nőgyógyászati papirusz régebbi. A hieratikus írással írt papirusz az i. e. 16. század környékén készülhetett,[1] de ezer évvel korábbi írásokon alapul.[2] Az i. e. 3000–2500 körül keletkezhetett és pár évszázaddal később magyarázatokkal ellátott mű eredeti szerzőjének az egyiptomi orvostudomány atyjaként tisztelt Imhotepet tartották.[3] A fennmaradt példány sajnos befejezetlen maradt, egy mondat közepén szakad félbe, az utolsó oldal nagy része üresen maradt. Az eredeti mű eleje és vége hiányzik, a szerző nevét nem említik.

A dokumentum 22 oldalas (17 oldal a recto, 5 oldal a verso oldalán a papirusznak), és 48 sérülésfajtát dolgoz fel, mindet a vizsgálata, kezelése és a felépülésre tett előrejelzés leírásával.[4] A szöveg teljes angol fordítása elérhető az interneten.

Beavatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A papiruszon leírt sebészeti beavatkozások a korhoz képest meglepően racionálisak,[5] bár az egyes betegségek ellen mágikus ráolvasásokat is ajánl.[1] A fej sérüléseinek leírásával kezdi, folytatja a nyakkal, karokkal, és a törzzsel, a szöveg innentől befejezetlen. A kezelések közt említi a sebek összevarrását (az ajak, torok és váll sérüléseinél), a fertőzés megelőzését és gyógyítását mézzel, valamint a vérzés nyers hússal történő elállítását. A fej- és gerincsérülésekhez több helyen javasolja, hogy a beteget ne mozdítsák. A mágia használatát csak a 9. esetnél említi.

A papiruszon anatómiai megfigyelések is szerepelnek. Itt olvasható a koponyavarratok, az agyhártya, az agy külső felülete, a gerincvelőfolyadék és az agyi ütőerek első ismert leírása.[6] A szervek belső működése azonban ismeretlen maradt az egyiptomiak számára.[7]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edwin Smith a papiruszt egy Musztafa aga nevű kereskedőtől vette 1862-ben Luxorban. Bár felismerte jelentőségét és megpróbálta lefordítani, sosem közölte. 1906-ban meghalt, a papiruszt lányára hagyta, aki a New-York Historical Societynek adományozta.[8] Ők 1920-ban felkérték James Breastedet, hogy fordítsa le. Breasted 1930-ra készült el a fordítással.[9] A papirusz nagyban befolyásolta, amit addig tudtunk az orvostudomány történetéről, és bebizonyította, hogy a csatatéri sérülések kezelése anatómiai megfigyeléseken és tapasztalatokon alapult, éles ellentétben a más fennmaradt orvosi írásokban, pl. az i. e. 1550 körül íródott egyiptomi Ebers-papiruszon jellemző mágikus gyógymódokkal. 1938-ban a papiruszt a Brooklyn Museumba vitték, 1948-ban került a New York Academy of Medicine könyvtárába, ahol jelenleg őrzik.[10]

1948 óta először 2005. szeptember 13. és 2006. január 15. közt állították ki, a Metropolitan Museum of Artban. A múzeum kurátora, James P. Allen új fordítást készített a szöveghez, ez a kiállítási katalógusba is bekerült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Academy Papyrus to be Exhibited at the Metropolitan Museum of Art. The New York Academy of Medicine, 2005. július 27. (Hozzáférés: 2008. augusztus 12.)
  2. Wilkins, Robert H. (1964-03). Neurosurgical Classic-XVII Edwin Smith Surgical Papyrus. Article reprinted with author permission from Journal of Neurosurgery, March 1964, pp 240-244. Cybermuseum of Neurosurgery: translation of 13 cases pertaining to injuries of the skull and spinal cord, with commentary. Retrieved from http://www.neurosurgery.org/cybermuseum/pre20th/epapyrus.html.
  3. Peltier, op.cit., p.16
  4. Dunn, Jimmy (1996). The Edwin Smith Surgical Papyrus. Retrieved from http://www.touregypt.net/edwinsmithsurgical.htm.
  5. Rutkow, op.cit., p.3
  6. Wilkins, op.cit., p.1
  7. Hakim & Papalois, op.cit., p.5
  8. Rutkow, op.cit., p.3
  9. Rutkow, op.cit., p.4
  10. David, op.cit., p.41

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • James Henry Breasted, The Edwin Smith Surgical Papyrus. 2v. Chicago: University of Chicago Press, 1930. (University of Chicago Oriental Institute Publications, 3) This includes a facsimile, transcription, translation, and commentary.
  • James Henry Breasted, "The Edwin Smith Papyrus". New-York Historical Society Quarterly Bulletin 6.1 (April 1922): 5–31.
  • Wolfgang Kosack "Der medizinische Papyrus Edwin Smith." The New York Academy of Medicine, Inv. 217; Neu in Hieroglyphen übertragen, übersetzt und bearbeitet: Berlin 2011; Christoph Brunner, Basel 2012, ISBN 978-3-033-03331-3.
  • Ira M. Rutkow, The History of Surgery in the United States, 1775-1900, Norman Publishing 1988
  • Robert H. Wilkins, Neurosurgical Classics, Thieme 1992
  • Leonard Francis Peltier, Fractures: A History and Iconography of Their Treatment, Norman Publishing 1990
  • Ann Rosalie David, The Experience of Ancient Egypt, Routledge 2000
  • Nadey S. Hakim, Vassilios E. Papalois eds., Surgical Complications: Diagnosis & Treatment, Imperial College Press 2007

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(mind angol nyelvű)