Keresztes Szent Terézia Benedikta

Keresztes Szent Terézia Benedikta
Emlékbélyeg
Születése	1891. október 12., Wrocław
Halála	1942. augusztus 9., Auschwitz
Boldoggá avatása	1987. május 1., Köln Boldoggá avatta: II. János Pál pápa
Szentté avatása	1998. október 11. Szentté avatta: II. János Pál pápa
Ünnepnapja	augusztus 9.

Keresztes Szent Terézia Benedikta (latinul: Sancta Teresia Benedicta a Cruce; született: Edith Stein (Wrocław, 1891. október 12. – Auschwitz, 1942. augusztus 9.) zsidó származású német filozófus, kármelita apáca, katolikus szent (Európa társvédőszentje, az árvák és a mártírok védőszentje).

Élete

Ortodox zsidó családban született, az akkor Németországhoz tartozó Wrocławban. 1904-ben kitért a judaizmusból és ateista lett. A Göttingeni egyetemen Edmund Husserl tanítványa lett, akit asszisztensként elkísért a Freiburgi egyetemre. Itt szerzett doktorátust 1916-ban.

Noha korábban is volt kapcsolata a katolicizmussal, az áttérését az okozta, hogy 1921-ben elolvasta Avilai Szent Teréz misztikus önéletrajzát. Miután 1922. január 1-jén megkeresztelték, lemondott a Husserl melletti asszisztensi állásáról és a speyeri dominikánus leányiskolában lett tanár. Amíg itt tanított (1922-1932), németre fordította Henry Newman bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét, Aquinói Szent Tamás De veritate (Az igazságról) című művét és a katolikus filozófiát tanulmányozta. 1932-ben a Münsteri Pedagógiai Intézetben tartott előadásokat, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.

1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Terézia Benedicta) nevet. Itt írta meg Endliches und ewiges Sein (Véges és örök létezés) című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinoi Szent Tamás és Husserl filozófiáját. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Itt írta meg a Studie über Joannes a Cruce: Kreuzeswissenschaft ("Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról: A kereszt tudománya) című könyvét.

Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én haltak meg.

1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce' néven.

Egyes zsidó csoportok, beleértve a Simon Wiesenthal Központot, ellenezték a boldoggá avatást. Rámutattak, hogy a katolikus doktrína szerint az a vértanú, aki a hitéért halt meg; ezzel szemben Steint zsidó származása miatt ölték meg. A katolikus egyház álláspontja mindazonáltal az, hogy Edith Steinnek azért kellett meghalnia, mert a holland egyház elítélte a náci fajelméletet. Más szavakkal, azért halt meg, hogy az egyház erkölcsi tartását erősítse, tehát mártír.

Ünnepe:augusztus 9.

További művei

Edith Stein (1920 körül)

• Psychische Kausalität, in: Jahrbuch für Philosophie und phänomenologische Forschung 5, 1922
• Individuum und Gemeinschaft, in: Jahrbuch für Philosophie und phänomenologische Forschung 5, 1922
• Was ist Phänomenologie?, in: Wissenschaftliche Beilage zur Neuen Pfälzischen Landeszeitung 5, 15.5.1924;
• Eine Untersuchung über den Staat, in: Jahrbuch für Philosophie und phänomenologische Forschung 7, 1925, 1-123
• Briefe und Tagebücher von John Henry Newman bis zu seinem Übertritt zur Kirche 1801-1845, übersetzt von E. Stein, 1926;
• Der Eigenwert der Frau und seiner Bedeutung für das Leben des Volkes, Vortrag gehalten in der 15. Hauptversammlung des kath. bayerischen Lehrerinnenvereins am 12.4.1926 in Ludwigshafen, in: Zeit und Schule, Jugendnr. 5 Juli 1928, 107-110;
• Husserls Phänomenologie und die Philosophie des hl. Thomas von Aquino, in: Festschrift E. Husserl zum 70. Geburtstag gewidmet, Ergänzungsband zum Jahrbuch für Phänomenologie und phänomenologische Forschung, 1929
• Die Typen der Psychologie und ihre Bedeutung für die Pädagogik, in: Zeit und Schule, Jugendnr. 2, 26, 1929
• Zum Kampf um den kath. Lehrer, in: Zeit und Schule 26, 1929
• Die Mitwirkung der klösterlichen Anstalten an der religiösen Bildung der Jugend, Klerusblatt, Organ des Diözesanpriestervereins Bayern und ihres wirtschaftlichen Verbandes, 48/49, 1929;
• Die theoretischen Grundlagen der sozialen Bildungsarbeit, in: Zeit und Schule 27, 1930
• Zur Idee der Bildung, in: Zeit und Schule 27, 1930
• Eucharistische Erziehung, in: Der Pilger. Katholische Kirchenzeitung für das Bistum Speyer, 27.10.1930;
• Grundlagen der Frauenbildung, in StZ 129, 1931
• Das Ethos der Frauenberufe, in: Der katholische Gedanke, H. 4, 1930
• Der Intellekt und die Intellektuellen, in: Das heilige Feuer 16, 1931
• Elisabeth von Thüringen. Natur und Übernatur in der Formung einer Heiligengestalt, in: Das neue Reich 13, 1931
• Wege zur inneren Stille, in: Monatsbrief für die Societas Religiosa, 1932
• Die Frau als Führerin zur Kirche, in: Kath. Sonntagsblatt für die Diözese Augsburg 6, 1932
• Die Aufgabe der Frau als Führerin der Jugend zur Kirche, in: Blätter der weißen Rose 5, Werkblätter des süddeutschen Verbandes der kath. Jungmädchenvereine, 1932
• Natur und Übernatur in Goethes Faust, in: Zeit und Schule 29, 1932
• Beruf des Mannes und der Frau nach Natur und Gnadenordnung, in: Die christliche Frau 30, 1932
• Metaphysik der Gemeinschaft, in: Mädchenbildung auf christlicher Grundlage, H. 24, 1932
• Des hl. Thomas von Aquino Untersuchungen über die Wahrheit, I-II, mit einem Geleitwort von M. Grabmann, 1932
• Theresia von Jesus, 1934; Die Deutsche Summa, in: Die christliche Frau, 1934
• Die Deutsche Summa, in Die christliche Frau, 1935
• Über Geschichte und Geist des Karmel, in: Zu neuen Ufern, Sonntagsbeilage der Postzeitung, Augsburg 31.3.1935
• Eine Meisterin der Erziehungs- und Bildungsarbeit-Teresia von Jesus, in: Kath. Frauenbildung im deutschen Volke, 48. Jg. 1935, Nachdruck in ESW, Bd. XII;
• Das Gebet der Kirche, in: Ich lebe und ihr lebet, 1937
• Eine deutsche Frau und große Karmeliterin: Mutter Franziska von den unendlichen Verdiensten Jesu Christi OCD (Katharina Esser), 1804-1866, in: Die in deinem Hause wohnen, hrsg. E. Lense OCit, 1938
• Ein klösterlicher Reformator: P. Andreas vom hl. Romvald OCD (1819-1883), in: Stimmen unserer Lieben Frau vom Berge Karmel. Monatsschrift zur Förderung der Marienverehrung, Provinzleitung Karmelitenkloster (Hrsg.) 15. Jg. 1938/39, H. 4;
• Nachruf für Sr. Maria Gertrudis Theresia a. Agnete OCD, Selbstverlag der Karmeliterinnen, 1940;

Emlékezete

• Emléktábla a speyeri dóm Katalin-kápolnájának belső falán; Leopold Hafner szobrász alkotása
• Wachenheim an der Weinstraße-ban a katolikus templom új épületét Edith Steinról nevezték el.
• Lambrechtben a Toni Schröer-házban egy Edith Stein-emlékhelyet alakítottak ki
• A Bad Bergzaberni St. Martin községben, ahol Edith Steint megkeresztelték, a községházát Edith Stein-háznak nevezik
• Saarbrückenben az egyetem Hl. Edith Stein egyházközségét és templomát róla nevezték el
• Németországban és Hollandiában több iskola viseli a nevét.
• 2006 októberében Rómában, a Szent Péter Székesegyházban a szent 5,80 m magas szobrát állították fel fehér carrarai márványból.
• Plauen-ben 2001-ben utcát neveztek el róla.
• Tübingenben található a katolikus Edith Stein Diákotthon.

Hivatkozások

Források

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Edith Stein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
• Ez a szócikk részben vagy egészben az Edith Stein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

Lásd még

• Richard Courant (unokaöccs)