Edit
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Edit [1] női név germán eredetű. Elemeinek jelentése: birtok, örökség, vagyon +harc.[2]
Képzett és rokon nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Ditta [1]: az Edit és a Judit önállósult beceneve[3]
- Ditte [1]: a Dorottya (Dorothea) és az Edit északnémet és dán beceneve.[3]
Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az 1990-es években ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.[2][4][5]
Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Híres Editek, Ditták és Ditték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Ábrahám Edit színésznő
- Bérces Edit ultramaratoni futó
- Botár Edit erdélyi magyar báb és díszlettervező
- Domján Edit színésznő
- Dsubák Edit válogatott labdarúgó
- Eadgyth, wessex-i királyi hercegnő, I. Ottó német-római császár első felesége
- Edyta Górniak lengyel énekesnő
- Edith Hannam brit teniszezőnő
- Edith Head amerikai jelmeztervező
- Édith Piaf francia énekesnő
- Edita Piekha szovjet táncdalénekes
- Edith Rosenbaum jelmeztervező, a Titanic hajókatasztrófa egyik túlélője
- Edith Stein német filozófus, karmelita apáca, katolikus szent, Európa, az árvák és a mártírok védőszentje
- Edit, másnéven Skóciai Matilda királyi hercegnő, angol királyné, I. Henrik első hitvese
- Frajt Edit színésznő
- Gyömrői Edit magyar pszichoanalitikus, költőnő, írónő
- Herczog Edit magyar politikus
- Hoffmann Edith művészettörténész
- Kern Edit válogatott labdarúgó
- Kondacs Edit válogatott labdarúgó
- Lajta Edit művészettörténész
- Szalma Edit grafikusművész, illusztrátor[6]
- N. Csehi Edit keramikusművész
- Orbán Edit tanár, festőművész
- Pásztory Edith zongoraművész
- Sohonyai Edit magyar író
- Szűcs Edit ruhatervező iparművész
- Wilton-i Szent Edit
- Pásztory Ditta zongoraművész, Bartók Béla felesége
- Rohmann Ditta csellóművész
- Főző Ditta színésznő
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés 2014. június 29.)
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája - A leggyakoribb női és férfinevek (Tinta Könyvkiadó, 2009) ISBN 9789639902183

