I. Edgár angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Edgar angol király szócikkből átirányítva)
Edgár

RagadványneveBékés Edgár
Anglia királya
Uralkodási ideje
959. október 1. 975. július 8.
5759 napig
Koronázása
973. május 11., Bath
ElődjeEadwig wessexi király
UtódjaII. Szent Eduárd angol király
Életrajzi adatok
UralkodóházWessex-ház
Született943. augusztus 7. k.
Wessex[1][2]
Elhunyt975. július 8. (31 évesen)
Winchester, Wessex
NyughelyeGlastonbury Apátság
ÉdesapjaI. Edmund wessexi király
ÉdesanyjaÆlfgifu of Shaftesbury
Testvére(i)Eadwig wessexi király
Házastársa1) Æthelflæd
2) Wulfthryth
3) Ælfthryth
GyermekeiII. Szent Eduárd angol király
II. Ethelred angol király
Wiltoni Edgytha
A Wikimédia Commons tartalmaz Edgár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Edgar koronázásának emléktáblája a bathi apátsági templom oldalán

Békés Edgar, óangol alakjában Eadgar, (943975. július 8.), Anglia királya 959 és 975 között. I. Edmund fiatalabb fia volt. A Békés jelzőt használják neve előtt, de a valóságban bátyjánál, Eadwignél keményebben vezette az országot. Tőle már életében, 958-ban megszerezte Northumbriát és Merciát. Hivatalosan Eadwig halála után, 959-ben lett Anglia királya. Ő nevezte ki Dunstant Canterbury érsekévé, aki később életvitele miatt megtagadta a koronázást. Ez egy diszkrét jelzés a népszerűsített történelemben arra, hogy Edgar szeretője, Wulfthryth, wiltoni apáca 961-ben lánygyermeket szült neki. Dunstan végig a király tanácsnoka volt.

Edgar uralkodása az angolszász királyság egyik legbékésebb időszaka volt, s ekkor élte a szász királyság fénykorát. Bár már előtte is több királyt hívnak Anglia megalapítójának, mégis az ő időszaka alatt vált egységes egésszé a terület. Edgar uralkodásának a végére kevés esélye volt már csak annak, hogy az országrészek ismét visszavonuljanak, s külön életet éljenek, mint Edwy uralkodásának a végén.

Uralkodását gyakran összekapcsolják a Szerzetesi Reformmozgalommal, amit Dunstan, Aethelwold és Oswald idején érte el csúcspontját. A mozgalom méretéről és fontosságáról az akadémikusok még mindig vitatkoznak.

Edgart 973-ban Bath-ban koronázták meg. Ez nem az eddig megszokott beiktatás volt, hanem birodalmi ceremónia, aminek megszervezése rengeteg időbe és diplomáciai megbeszélésbe került. A koronázás menetét Dunstan dolgozta ki, s a mai napig hasonlóképpen történik a brit uralkodók koronázása. A szimbolikus koronázás egy fontos lépés volt. Nem sokkal a koronázás után Chesterben Britannia hat királya és a skót király is tiszteltét tette nála. Kifejezték, hogy szeretnének Edgar hűbéresei lenni. Edgar halálától a normann hódításig nem egyszerű öröklés szerint váltották egymást a királyok. Edgar 975. július 8-án Winchesterben halt meg 31 éves korában, s Glastonburyben temették el. Edgar halála az angolszász Anglia végét is jelenti, mert a 11. században ezen a területen három ország, 2 dán és egy viking volt.

Uralkodásáról a Tolnai Világtörténelme című könyv a következőket írja:

[...] Edgár (959–75.), [...] a hatalomra törekvő nagyurak kedve szerint való ember volt. Az uralkodás gondjaival egyáltalán nem törődött, azokat rábízta a canterbury érsekké tett Dunstanra, ő maga pedig csak a tivornyázásra gondolt. De Edgár minden kicsapongása ellenére is vitéz uralkodó volt, aki hajóival távol tudta tartani a dánokat országától s az Írországban megtelepedett Dánokat is meghódította. Alatta olyan hatalmassá vált az angolszász birodalom, hogy amikor egyszer Edgár király tengeri utat tett országa körül és azután felhajózott a Dee folyón, a hajó evezőit nyolc alkirálya huzta, mig ő maga a kormányt igazgatta. Ezt a büszke cimet viselte: «Az angolszászok királya és uralkodója a szigeteknek, meg a tenger királyainak.»
– Tolnai Világtörténelme (eredeti helyesírással)[3]

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://scholtz.org/bill/SecondSite/Scholtz/Scholtz-o/p91.htm
  2. http://www.wikitree.com/wiki/Wessex-31
  3. Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 422. oldal
  4. a b c d e f g h i http://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic1.html

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Eadwig
Wessex királya
959973
Következő uralkodó:
nincs
Előző uralkodó:
Eadwig
Essex királya
959973
Essex címere
Következő uralkodó:
nincs
Előző uralkodó:
Eadwig
Kent királya
959973
Következő uralkodó:
nincs
Előző uralkodó:
Eadwig
Sussex királya
959973
Következő uralkodó:
nincs
Előző uralkodó:
Eadwig
Mercia királya
957973
Mercia címere
Következő uralkodó:
nincs
Előző uralkodó:
Eadwig
Northumbria királya
957973
Northumbria zászlaja
Következő uralkodó:
nincs
Előző uralkodó:
Eadwig
Kelet-Anglia királya
959973
Következő uralkodó:
nincs


Előző uralkodó:
nincs
Anglia királya
973975
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
II. Eduárd