ESSA–1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ESSA–1
ŰrügynökségEnvironmental Science Services Administration
GyártóRCA Corporation
Típusmeteorológiai műhold
Indítás dátuma1966. február 3.
Indítás helyeCape Canaveral Space Launch Complex 17A
HordozórakétaDelta C
Tömeg138
Pályanapszinkron pálya

COSPAR azonosító1966-008A
SCN01982
SablonWikidataSegítség

ESSA–1 (TOS–G) amerikai meteorológiai műhold.

Küldetés[szerkesztés]

A TIROS televíziós és infravörös katonai megfigyelő műholdakat váltotta. Célja, hogy az amerikai Országos Meteorológiai Központ megbízásából nappali időszakban, folyamatos képeket készítsen a felhőzetről és a Föld felszínéről. Közel négyéves szolgálata alatt, a TIROS műholdak adatszolgálatának dupla mennyiségével segítette a meteorológiai előrejelzést. Adatszolgáltatását (polgári és katonai) világszerte, 45 országban 300 fogadó állomás használhatta. A korszerűsített NIMBUS műhold felépítése adta a polgári változat létrehozását.

Jellemzői[szerkesztés]

Építette az RCA Astro Electronics, üzemeltette az ESSA (Environmental Science Services Administration), az Egyesült Államok Időjárás Elnöksége és az Országos Meteorológiai Központ.

Megnevezései: ESSA–1; Tiros OT-3; COSPAR: 1966-008A; Environmental Science and Services Administration (ESSA–1); Television and Infra Red Observation Satellite] (Tiros 11). Kódszáma: 1982.

1966. február 3-án a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC–17A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy háromfokozatú Thor Delta hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 99,56 perces, 97,94 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 648 kilométer, az apogeuma 806 kilométer volt.

Alakja 18 oldalú sokszög, átmérője 42, magassága 22 centiméter. Teljes tömege 912, műszerezettsége (vezérlők, telemetria, energiaellátás) 304 kilogramm. A test alumínium ötvözetből és rozsdamentes acélból készült. Az űreszköz felületét napelemek (9100 napelemlap) borították, éjszakai (földárnyék) energia ellátását 63 nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. A Föld mágneses teréhez igazodó, mágnesesen – Magnetic Attitude Spin- Coil (MASC) – forgás stabilizált (9,225 rpm) műhold. A TIROS 9 operációs rendszerét alkalmazták. Műszerezettsége: fejlett videokamera – Advanced Vidicon Camera System (AVCS); földmegfigyelés – Flat Plate Radiometer (FPR). A kamera minden 352 másodpercben, 2000 négyzetmérföldről, 2 mérföldes felbontású képet készített.

Október 6-án a kamerarendszer technikai hibája miatt a felvételek megszűntek. 1968. június 12-én 861 nap (2,36 év) szolgálata után az űreszközt kikapcsolták. 2013. december 7-én belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • ESSA–1. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  • ESSA–1. .nasa.gov. [2013. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  • ESSA–1. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  • ESSA–1. nasa.gov. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 23.)

Elődje:
Kezdet

ESSA program
1966–1969

Utódja:
ESSA–2