ESSA–1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ESSA–1
Típus Meteorológiai műhold
Indítás dátuma 1966. február 3.
Indítás helye USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás
Hordozórakéta Thor-Delta
COSPAR azonosító 1966-008A
SCN 01982

ESSA–1 (TOS–G) amerikai meteorológiai műhold.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A TIROS televíziós és infravörös katonai megfigyelő műholdakat váltotta. Célja, hogy az amerikai Országos Meteorológiai Központ megbízásából nappali időszakban, folyamatos képeket készítsen a felhőzetről és a Föld felszínéről. Közel négy éves szolgálata alatt, a TIROS műholdak adatszolgálatának dupla mennyiségével segítette a meteorológiai előrejelzést. Adatszolgáltatását (polgári és katonai) világszerte, 45 országban 300 fogadó állomás használhatta. A korszerűsített NIMBUS műhold felépítése adta a polgári változat létrehozását.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építette az RCA Astro Electronics, üzemeltette az ESSA (Environmental Science Services Administration), az Egyesült Államok Időjárás Elnöksége és az Országos Meteorológiai Központ.

Megnevezései: ESSA–1; Tiros OT-3; COSPAR: 1966-008A; Environmental Science and Services Administration (ESSA–1); Television and Infra Red Observation Satellite] (Tiros 11). Kódszáma: 1982.

1966. február 3-án a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC–17A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy háromfokozatú Thor Delta hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 99,56 perces, 97,94 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 648 kilométer, az apogeuma 806 kilométer volt.

Alakja 18 oldalú sokszög, átmérője 42, magassága 22 centiméter. Teljes tömege 912, műszerezettsége (vezérlők, telemetria, energiaellátás) 304 kilogramm. A test alumínium ötvözetből és rozsdamentes acélból készült. Az űreszköz felületét napelemek (9100 napelemlap) borították, éjszakai (földárnyék) energia ellátását 63 nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. A Föld mágneses teréhez igazodó, mágnesesen – Magnetic Attitude Spin- Coil (MASC) – forgás stabilizált (9,225 rpm) műhold. A TIROS 9 operációs rendszerét alkalmazták. Műszerezettsége: fejlett videokamera – Advanced Vidicon Camera System (AVCS); földmegfigyelés – Flat Plate Radiometer (FPR). A kamera minden 352 másodpercben, 2000 négyzetmérföldről, 2 mérföldes felbontású képet készített.

Október 6-án a kamerarendszer technikai hibája miatt a felvételek megszűntek. 1968. június 12-én 861 nap (2,36 év) szolgálata után az űreszközt kikapcsolták. 2013. december 7-én belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ESSA–1. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  • ESSA–1. .nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  • ESSA–1. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  • ESSA–1. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. február 23.)

Elődje:
Kezdet

ESSA program
1966–1969

Utódja:
ESSA–2