ERSTE Alapítvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ERSTE Alapítvány
ERSTE Stiftung Logo.jpg
Típus osztrák magánalapítvány
Alapítva 2003
Székhely osztrák Bécs, Ausztria
Vezetők Andreas Treichl (elnök)
Doraja Eberle
Boris Marte
Richard Wolf
Alkalmazottak száma 30 felett

Az ERSTE Alapítvány weboldala

Az ERSTE Alapítvány (németül DIE ERSTE österreichische Spar-Casse Privatstiftung vagy röviden: ERSTE Stiftung) a legnagyobb osztrák takarékpénztári alapítvány. 2003-ban alakult az 1819-ben alapított Erste Österreichische Spar-Casse, az első osztrák takarékpénztárból. Magántulajdonú osztrák takarékpénztár alapítványként a közjó érdekében tett szolgálat elkötelezett híve. Az Erste Csoport főrészvényeseként kiemelt szerepe van az ERSTE Alapítványnak, mivel részvényei révén szerzett nyereségét közép- és kelet-európai társadalmi fejlesztések támogatására fordítja.

Az alapítvány küldetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ERSTE Alapítvány Közép- és Délkelet-Európában tevékenykedik. Küldetése egészen a XIX. századi takarékpénztár gondolatához nyúlik vissza. A társadalmi részvételt és a civil társadalmi elkötelezettséget támogatja; célja, hogy összehozza az embereket és terjessze az 1989 óta drasztikus változásokat átélt régió jelenkori történelmével kapcsolatos ismereteket. Aktívan működő alapítványként három különböző program keretein belül dolgozza ki saját projektjeit: Társadalomfejlesztés, Kultúra, és Európa.

Programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társadalomfejlesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítvány támogatja az igazságosabb és erősebb társadalmak fejlődését, ahol senki nem reked kívül. Két kiegészítő társadalmi beavatkozási stratégiát dolgozott ki: a társadalom perifériáján élő csoportok társadalmi integrációját és a társadalmi változásokról szóló kutatást. Tevékenységével az oktatás és az aktív részvétel segítségével teremt méltányosabb lehetőségeket a nehéz társadalmi helyzetben és szélsőséges nélkülözésben élők számára.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kulturális program főként nemzetek közötti projekteken, különösen a 60-as évek és napjaink közötti időszak vizuális művészetére összpontosító kutatási munkákra fókuszál. A kultúrára, mint a demokratikus társadalom motorjára és a különböző nyelvi és földrajzi területek között hidat építő erőként tekint. A művészeti stratégiákkal folytatott munka kísérleti terepet biztosít az utópisztikus lehetőségek és a napi politika szintjén megvalósíthatatlan javaslatok, valamint a különböző művészeti megközelítésekben rejlő lehetőségek feltárására. A kulturális program független és a kulturális szektorral foglalkozó projekteket támogat, az állami intézményekben fel nem lelhető forrásokat és nemzetközi kapcsolatokat biztosítva számukra, részben az ún. brain drain (szellemi tőke elvándorlásának) megakadályozása érdekében.

Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alapítvány az eszmék, tudás és a kezdeményezések közvetítésével támogatja az európai integrációs folyamatot. Arra biztatja Európa polgárait, hogy közös értékek szerint éljenek, szabadon osszák meg egymással ötleteiket, működjenek együtt, és tanuljanak egymástól. A projekt célja egy élénk kulturális párbeszéd létrehozása. A különbségekre kihegyezett világunkban az embereknek a szolidaritás , kapcsolódás és együttműködés érzését is meg kellene tapasztalniuk. A projektek egy egységes Európa megvalósítását vetítik előre, különösen azokban az országokban, ahol jelenleg az EU programokat nem lehet megvalósítani. Nagy hangsúlyt fektet a fiatalokkal való munkára, az újságírókat megcélzó, és az Európa jövőjét központba helyező programokra.

Projektek (minták)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közép-Európai Iskolák Akadémiája (aces) – 15 közép-kelet-európai országot átívelő nemzetközi iskolai hálózat az európai értékek könnyebb elsajátításáért és az előítéletek visszaszorításáért a fiatalok körében.
  • Balkán Ösztöndíj a kiváló minőségű újságírásért – a Balkán Oknyomozó Újságírói Hálózattal és a Robert Bosch Stiftunggal közös együttműködés keretében 9 balkán ország újságíróinak nyújtott ösztöndíj a demokrácia és a szólásszabadság megerősítéséért a médiában megjelenő színvonalas újságíráson keresztül.
  • ERSTE Alapítvány Társadalomkutatási Ösztöndíj – évente 10 kelet-európai tudós kap ösztöndíjat egy mélyreható szociológiai, demográfiai vagy szocio-politikai témájú európai kontextusba ágyazott kutatás lefolytatására.
  • Nemi szerepek alakulása. Nőiesség és Férfiasság a kelet-európai művészetben – az első a nemek szerepével foglalkozó kiállítás, amely a 60-as évektől napjainkig reprezentatív áttekintést nyújt a kelet-európai művészetről. 24 ország 25 kurátora dolgozott a Bécsi Modern Művészetek Múzeumának több mint 200 művész több mint 400 műalkotását bemutató kiállításán. A kiállítást a varsói Zacheta Nemzeti Galéria is bemutatta.
  • KomenskýFond - a Cseh reneszánsz pedagógusról Jan Komenskýről elnevezett alapítvány a Caritas Austria és az ERSTE Alapítvány együttműködésének eredménye. Kilenc országban működik, célja a szegénység enyhítése az oktatás segítségével, különösen a Roma közösségekben.
  • PATTERNS Lectures - Ez az előadássorozat az új művészettörténeti, kulturális elméleti , és kulturális tanulmányok, egyetemi kurzusok fejlesztését és létrehozását támogatja Közép- és Kelet-Európában. Támogatást nyújt az előadók nemzetközi tanulmányútjaihoz és a vendégelőadások lehetőségének biztosításával bátorítja a nemzetközi tudományos csereprogramokat.
  • tranzit.org – a független tranzithálózat Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában működik. Minden egyes helyi tranzit ‘egységnek’ megvan a maga egyedi és autonóm működési rendje, különböző művészeti ágakkal foglalkozik és előadások, bemutatók, beszélgető fórumok, kiadványok, kiállítások és kutatási munkák formájában jelenik meg. 2010-ben a tranzitcsapat egyike volt a spanyolországi Murciaban megrendezett európai art biennial Manifesta 8 három kurátorcsapatának.

Társadalmi vállalkozásokat támogató banki tevékenység és pénzügyi integráció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Takarékpénztári alapítvány lévén, az ERSTE Alapítvány a XIX. századi szociális takarékpénztár eszméjének elkötelezett híve. Ennek folytán a társadalmi vállalkozást támogató banki tevékenység és a pénzügyi integráció a Társadalomfejlesztési Program kulcskérdései. Az alábbiak a legismertebb projektek ezen a területen:

  • Die Zweite Sparkasse (A Második Takarékpénztár) – Bank a nem bankképesek számára
  • good.bee - az ERSTE Csoport és az ERSTE Alapítvány mikró finanszírozási és társadalmi vállalkozási intézete
  • The Social Business Tour 2010 - a társadalmi vállalkozás kelet-európai népszerűsítésére rendezett szellemi műhelyekkel gazdagított roadshow Muhammad Yunus részvételével

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alapítvány 2007 óta ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díj-jal jutalmazza azokat a sikeresen működő projekteket, melyekben a résztvevők saját közösségük társadalmi integrációját segítik elő. Egy nyílt pályázaton (2011) 12 ország több mint 1000 pályázója közül 30 nyertest választott ki az Alapítvány, akik között összesen 610.000 eurót osztottak szét. Emellett, a köztiszteletben álló civil szervezetek kétévnyi ingyenes PR-támogatást kapnak projektjeikhez, valamint hozzáférést a hasonló szervezetek nemzetközi hálózatához. Az eddigi díjkiosztó ünnepségek Ljubljanában (2007), Bukarestben (2009), és Prágában (2011) kerültek megrendezésre.

Igor Zabel Kultúra és Elmélet Díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ERSTE Alapítvány 2008-ban indította el a kétévente meghirdetett Igor Zabel Kultúra és Elmélet Díjat. A díj közép- és kelet-európai művészettörténészek és elméleti szakemberek munkáját támogatja, előtérbe helyezi a művészet és kultúra fogalmát, bátorítja a kulturális tudás létrehozását és annak ’kelet’ és ’nyugat’ közötti eszmecseréjét. A díj névadója a szlovén író, műkritikus és kurátor Igor Zabel (1958–2005), a ljubljanai Moderna Galerija vezető kurátora, a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kulturális kapcsolatok meghonosítója.

Együttműködések más nemzetközi projekteken dolgozó alapítványokkal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Archis SEE Hálózat
  • Európai Balkán Alap (EFB)
  • Roma Integrációs Fórum
  • Támogatási Döntéshozók Fóruma]
  • Roma Oktatási Alap (REF
  • Hálózat az Európai Állampolgári Ismeretekért (NECE)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítvány eredete a XIX. századig nyúlik vissza. Az Erste österreichische Spar-Casse 1819-ben alakult. .[1] Az osztrák takarékpénztári törvény módosítása révén az Erste österreichische Spar-Casse 1993-ban egy operatív bank (Erste Bank AG) és egy holdingcég (DIE ERSTE österreichische Spar-Casse Anteilsverwaltungssparkasse, röviden: AVS) részre bomlott. 1997-ben a GiroCredit Bank AG der Sparkassennel összeolvadt Erste Bankot bevezették a tőzsdére, melynek köszönhetően az AVS lett a bécsi tőzsdén azóta is kereskedő cég főrészvényese. 2003-ban az AVS hivatalosan átalakult, új neve DIE ERSTE österreichische Spar-Casse Privatstiftung, röviden: ERSTE Stiftung (ERSTE Alapítvány) lett, amely két évvel később kezdte meg működését.

Az első projektek közé tartozott a 2006-ban alapított Zweite Wiener Vereins-Sparcasse, röviden: Zweite Sparkasse és az ugyanabban az évben létrehozott Közép-Európai Iskolák Akadémiája (aces) hálózat. 2007-ben Ljubljanában átadták az első ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjat és meghirdették az első Kiváló Újságírói Balkán Ösztöndíj pályázatot. Mindezt 2008-ban az Igor Zabel Kultúra és Elmélet Díj és a good.bee megalapítása követte. 2009-ben az ORF és a 3sat először sugározták a "Balkan Express (Visszatérés Európába)" című televíziós dokumentumfilm-sorozatot és az ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díj második fordulója is megkezdődött. A díjátadási ünnepséget Bukarestben rendezték. Az eddigi legnagyobb kulturális projekt - a „Gender Check” kiállítás – 2010-ben nyílt meg a bécsi MUMOK-ban. Ugyanebben az évben a Muhammad Yunus részvételével szervezett Társadalmi Vállalkozási Turné 2010 6 kelet-európai országot járt be azzal a céllal, hogy megismertesse az embereket a társadalmi vállalkozás, mint a fenntartható gazdasági tevékenység fogalmával Bécsben, Pozsonyban, Budapesten, Prágában, Bukarestben és Belgrádban. Ugyanabban az évben az Igor Zabel Kultúra és Elmélet Díjat a lengyel művészettörténész Priot Piotrowski vette át Barcelonában. 2011-ben az – immáron harmadik fordulót megélő – ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjat 12 ország 34 projektje kapta meg Prágában.

Jogállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ERSTE Alapítvány az osztrák takarékpénztári törvény értelmében egy takarékpénztári magánalapítvány.

Testületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítvány testületei az Igazgatótanács, a Felügyelő Bizottság és az Egyesület. A Felügyelő Bizottság tagjait az 1819-ben alapított, több mint 100 taggal rendelkező magán Takarékpénztári Egyesület választja meg, és annak elnökét is ő nevezi ki. A Felügyelő Bizottság nevezi ki az Igazgatótanács tagjait és felügyeli az Alapítvány vezetését. Az Igazgatótanács intézi az Alapítvány tevékenységét és dönt a projekttámogatások elosztásáról, melynek során egy nemzetközi szakértőkből álló Tanácsadó Testület támogatja munkáját.

A Felügyelő Bizottság tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Georg Winckler (elnök)
  • Dietrich Blahut
  • Maximilian Hardegg
  • Bernhard Kainz
  • Heinz Kessler
  • Friedrich Lackner
  • Peter Mitterbauer
  • Johanna Rachinger

Az Igazgatótanács tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Doraja Eberle (elnöknő)
  • Richard Wolf (elnökhelyettes)
  • Franz Karl Prüller
  • Bernhard Spalt

A Tanácsadó Testület tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erhard Busek (elnök)
  • Christoph Badelt
  • Caroline Hornstein-Tomić
  • Ivan Krastev
  • Johanna Mair
  • Franz Salm
  • Ivan Vejvoda

Alkalmazottak, költségvetés és projektek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012-ben az ERSTE Alapítvány kb. 35 alkalmazottal működik. 2003-as megalakulása óta az Alapítvány 40 millió eurót költött a különböző projektek támogatására.[2] Ezen időszak alatt az ERSTE Alapítvány összesen 548 projektet valósított meg vagy támogatott, amelyből 110 nyílt pályázat keretében került kiválasztásra. Az ERSTE Alapítvány éves költségvetésének körülbel 80%-át a 3 meghirdetett programja, a Társadalomfejlesztés, Kultúra és Európa keretében kezdeményezett projektekbe fekteti. A maradék 20%-ot a nonprofit szervezetek kapják adományként projektjeik támogatására.[3]

Umbrella szervezetekben meglévő tagságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ERSTE Alapítvány Könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2007-ben alapított ERSTE Alapítvány Könyvtár főként angol és német irodalmat gyűjt. Nagyjából 5000 kiadványt és 35 folyóiratot ölel fel (2012). A gondozott témák között szerepelnek a művészetek, médiaelmélet és történelem, kisebbségek és nemi kérdések, kulturális elmélet és politika, gazdasági és politikai fejlemények, társadalmi vállalkozásokat támogató banki tevékenység, az alapítványok, filantrópia, demográfia, migráció, oktatás, és az emlékezés művészete területén végzett innovációs tevékenység. Földrajzi értelemben a gyűjtemény Közép- és Délkelet-Európára koncentrál. A könyvtár a nagyközönség számára is hozzáférhető. A szabad hozzáférésű gyűjtemény előre egyeztetett időpontban a helyszínen megtekinthető.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az ERSTE Foundation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. C. Rapp, N. Rapp-Wimberger: Arbeite, Sammle, Vermehre. Von der ersten Oesterreichischen Spar-Casse zur Erste Bank. Christian Brandstätter Verlag, Vienna 2005, p. 7.
  2. see annual reports and fact sheet on the homepage: http://www.erstestiftung.org/inside-the-foundation/facts-figures/
  3. For all these figures see the annual reports of the Foundation
  4. see http://www.efc.be/Membership/Pages/EFCMembersMap.aspx
  5. see http://www.nef-europe.org/content/11/our-core

Külső linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]