Döbrönte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Döbrönte
Döbrönte címere
Döbrönte címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterCseh Lajos (független)[1]
Irányítószám8597
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség268 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′ 42″, k. h. 17° 32′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 42″, k. h. 17° 32′ 49″
Döbrönte (Veszprém vármegye)
Döbrönte
Döbrönte
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Döbrönte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Döbrönte témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Döbrönte község a várral légi felvételen

Döbrönte (németül: Dewrenten[3]) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Veszprém vármegye északi részén, Pápától körülbelül 14 kilométerre délre helyezkedik el.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak a 8402-es út pápakovácsi szakaszából kiágazó 8409-es úton érhető el, Ganna Kisganna nevű településrészén keresztül. Kisganna elérhető még a 83-as főút tapolcafői szakasza felől is, de onnan tovább ezen megközelítési alternatíva választásának esetén is csak a 8409-es út vezet be Döbrönte lakott területére.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve személynévi eredetű, a szláv Dobrete személynévből származik.

Története[szerkesztés]

Szarvaskő vára a levegőből, Döbrönte
Döbrönte látképe a magasból
Döbrönte - Szarvaskő légi fotón
Döbrönte - Szarvaskő madártávlatból
Döbrönte - Szarvaskő légi felvételen

Döbrönte és környéke már a római korban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1330-ban említették először, Debrenthe alakban. A település a középkorban a Himfy család birtokai közé tartozott. A falu fölötti várat is az e családból való Himfy Benedek bán, Nagy Lajos király kedvelt hadvezére emeltette 1367-ben, aki döbröntei uradalma területére a királytól várépítési jogot kapott. A vár alatt fekvő település sorsa a későbbiek során is szorosan összefüggött az erősség és birtokosai sorsával. A várat építtető Himfy család, mivel a későbbiekben birtokaik bevétele erősen lecsökkent, idővel lényegében a rablólovagok szintjére süllyedt: 1464-ben például fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (pannonhalmi) apátságot is. Hunyadi Mátyás király ezután elkobozta a Himfyek birtokait és azokat Kanizsai Lászlónak adományozta, de a vár és a birtok rövid időn belül ismét visszakerült a Himfyekhez. 1499-ben Himfy Orsolya Essegvári Ferenccel kötött házasságával egyidejűleg a döbröntei várbirtok is Essegvári Ferenc zálogbirtoka lett.

Az 1526-os mohácsi csata utáni belháborúk miatt vastag falú rondellával erősítették meg a várat, melynek épségéről 1555-ben Nádasdy Tamás nádorispán még beszámolt egy jelentésében. A vár pusztulását valószínűleg portyázó török csapatok okozhatták; ezután az idők során a rommá vált vár köveit a környék lakossága hordta el építkezéseihez.

1941-ben 549 lakost számlált a falu, ebből 64 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A második világháború után 390 itteni lakost telepítettek ki Németországba, helyükre azóta az ország több településéről érkeztek új lakosok.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Cseh Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Cseh Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Cseh Lajos (független)[6]
  • 2002–2006: Cseh Lajos (független)[7]
  • 2006–2010: Cseh Lajos (független)[8]
  • 2010–2014: Cseh Lajos (független)[9]
  • 2014–2019: Cseh Lajos (független)[10]
  • 2019-től: Cseh Lajos (független)[1]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szarvaskő vára – A középkori vár romjai a falu fölé magasodó, meredek domboldal tetején állnak. A vár maradványainak nagy részét a föld mélye rejti, az ég felé törő, látható kőfalakat a 21. század elején restaurálták.
  • Római katolikus temploma – klasszicista stílusban épült, a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel. 1815-ben építtette a Somogyi család. Tervezője Charles Moreau volt, építésze pedig a bécsi Kornhausel József.
  • A települést körülölelő Bakony kellemes túrák helyszíne lehet, kényelmes sétával elérhető az Ödön-forrás.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
246
238
237
257
262
268
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 26,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69%, református 9,3%, evangélikus 2,4%, felekezeten kívüli 2% (17,3% nem nyilatkozott).[11]

Galéria[szerkesztés]

  • A templom a várból
    A templom a várból
  • Szarvaskő várrom a dombtetőről
    Szarvaskő várrom a dombtetőről
  • A külső udvar és a Rondella romja
    A külső udvar és a Rondella romja
  • A várrom a faluból
    A várrom a faluból
  • A vár romjai madártávlatból
    A vár romjai madártávlatból
  • A Hasik hotel a levegőből
    A Hasik hotel a levegőből
  • A vár romjai
    A vár romjai
  • Szarvaskő várának romjai
    Szarvaskő várának romjai
  • Turistajelzés a vár falán
    Turistajelzés a vár falán
  • A Somló-hegy a várból nézve
    A Somló-hegy a várból nézve
  • A falu a várból
    A falu a várból
  • Reggeli vendégek a várban:)
    Reggeli vendégek a várban:)
  • Pápa város turistaháza az üdülőtelepen.
    Pápa város turistaháza az üdülőtelepen.
  • Kétnyelvű helységnévtábla
    Kétnyelvű helységnévtábla

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Döbrönte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  4. ↑ Döbrönte települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Döbrönte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. ↑ Döbrönte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  7. ↑ Döbrönte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. ↑ Döbrönte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. ↑ Döbrönte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Döbrönte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Döbrönte Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

  • Döbrönte bájos kis zsáktelepülés a Bittva völgyében: a magyar falu a Bakony igazi gyöngyszeme
  • Koppány Tibor–Baksay György: Devecser, Ugod, Essegvár, Döbrönte; Közdok, Balatonfüred–Bp., 1961 (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa)
  • Döbrönte 1367–1967. A Himfy vár 600 éves évfordulójának emlékére; szerk. Rácz István; Döbröntei Várünnepség és Ifjúsági Találkozó Rendező Bizottság, Pápa, 1967
  • Rácz István: Bakony alján, erdő szélén... Döbrönte és Ganna életének alakulása a XIX. és XX. században; Önkormányzat, Döbrönte, 1992
  • H. Szabó Lajos: A döbröntei várünnepségek négy évtizede, 1963–2002; szerzői, Pápa, 2002
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Döbrönte&oldid=26107409”