Déry Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Déry Mihály
Életrajzi adatok
Született1809. szeptember 7.
Galgahévíz
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1891. március 7. (81 évesen)
Budapest
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Felavatás1833. szeptember 11.

Déry Mihály (Mráz Mihály) (Galgahévíz, 1809. szeptember 7.Budapest, 1891. március 7.), a Szent Rókus Kórház lelkésze, katolikus pap.

Élete[szerkesztés]

A római katolikus nemesi származású csalai Déry családnak a sarja. Apja csalai Mraz György (17851829), galgahévízi kántortanító,[1] anyja Juhász Terézia volt.[2] Öccsei: Mráz István, hatvani kántortanító, valamint csalai Déry József (18201894), pesti köz- és váltó ügyvéd,[3][4] akinek az gyermekei: csalai Déry Béla (18681932), festőművész, a Nemzeti Szalon igazgatója, magyar királyi miniszteri biztos, magyar királyi kormánybiztos, emléklapos tartalékos főhadnagy, valamint csalai Déry József (18661937), ítélőtáblai bíró, a Magyar Turista Egyesület tiszteletbeli elnöke, tartalékos hadbíró-ezredes, a Ferenc József-rend lovagja, festőművész, turista, hegymászó.[5][6][7][8]

1818-ban szülői a német nyelv megtanulása végett Budára adták iskolába, hol a két alsóbb osztályt és a két első grammatikait végezte. Itt ismerkedett meg 1819-ben Szalay Ágostonnal s öccsével Szalay Lászlóval, a későbbi nagynevű történetíróval és jogtudóssal. A két ifjút irodalmi kísérleteik az agg Virág Benedekhez vezették, kinek példája Déry lelkületére elhatározó befolyással volt. A 3. és 4. grammatikát és az első humaniorát Vácon a piarista rendieknél, a másodikat ismét Budán, az első bölcseletet pedig Pesten az egyetemen végezte. A hatodik osztály végeztével 1827-ben beállott az esztergom főegyházmegyei növendék papok közé s a teológiára a pesti központi papnevelőbe küldték; itt az egyházirodalmi magyar iskolának munkás tagja volt.

1833. szeptember 11-én misés pappá szentelték, azután segédlelkész volt Komáromban, (ahol Czuczor Gergellyel barátkozott) és 1834. július 9-étől Budaújlakon; 1835. április 1-jétől a Pest belvárosi plébánián. Az 1838-as pesti árvíz alkalmával önfeláldozó tevékenységével többek életét mentette meg. 1843. november 11-én foglalta el a Szent Rókus Kórház lelkészi állomását, melyet haláláig viselt. 1846. július 9-én a király kinevezte őt egyházi könyvbírálónak, mely tisztét, lelkészi foglalkozása mellett az 1848-as átalakulásig viselte; ekkor változtatta Mráz vezetéknevét Déry-re; ugyanakkor a királyi városok alkotmányos átalakulásának és szervezésének kezdetén Pest város testületébe képviselőnek választatott és leszámítva a magyar alkotmány felfüggesztésének idejét, polgártársainak bizalmát haláláig bírta.

1883. szeptember 11-én ötvenéves papi jubileumát a főváros polgársága rendkívüli közgyűléssel ünnepelte meg; ekkor működése helyén arcképét leplezték le s 3000 fővárosi polgár aláírásával albumot és ezüst serleget nyújtottak át neki. Budapest hatósága a főváros egyik utcáját róla nevezte el.

Munkái[szerkesztés]

  • Lehet-e a vegyes házasságoktól a beszentelést törvényesen megtagadni. Buda, 1840. (2. kiadás, némely ellenvetésekkel bővítve, Pest, 1841.)
  • Országos nemes-e a magyar alrendű pap? Pest, 1842. (Ism. Religió és Nevelés, 1842. II. 6. 7. sz.)

Számos politikai cikket és értekezést írt a hírlapokba; így a Religio és Nevelésbe (1842); a Lipthay Sándor által szerkesztett Nemzeti Újságnak, a Világnak és Budapesti Híradónak rendes munkatársa volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893