Dénes István (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a jogászról, országgyűlési képviselőről szól. Hasonló címmel lásd még: Dénes István (egyértelműsítő lap).
Dénes István
Született1889. március 3.
Szászváros
Elhunyt1963. június 17. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus,
országgyűlési képviselő,
ügyvéd
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926)
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. június 24. – 1945. november 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1947–1949)
Dénes István aláírása
Dénes István aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Dénes István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dénes István (Szászváros, 1889. március 3. – Budapest, 1963. június 17.) politikus, országgyűlési képviselő, ügyvéd.

Életrajza[szerkesztés]

A második világháború előtt[szerkesztés]

Kisiparos családból származott, apja Dénes György tímár volt. 1916-ban szerzett jogászdoktori oklevelet a kolozsvári egyetemen. Ezután behívták katonának; az orosz fronton harcolt. Miután megsebesült, fogolytáborparancsnok lett Tordán, egyúttal a nemzeti tanács tagjává is választották. Ezután 1919-ben Szászvárosban, 1920-tól pedig Budapesten tevékenykedett, mint ügyvéd.

Még 1920-ban csatlakozott a Csizmadia Sándor vezette Magyarországi Munkáspárthoz (MFMP), aminek egy évvel később, 1921-ben az elnöke lett. Az 1922-es választásokon a Tótkomlós központú egyéni választókerületben szerzett országgyűlési mandátumot. 1926-ban Tótkomlós, 1931-ben Kiskundorozsma, 1935-ben pedig Dunavecse körzetében indult a választásokon, de nem jutott be a parlamentbe. Pártját ez idő alatt többször is átszervezte, átnevezte; leginkább Magyarországi Földmíves és Munkáspárt néven, de használta a Magyar Parasztpárt, illetve a Független Magyar Parasztpárt nevet is. A nagy gazdasági világválság után pártja felbomlott, amit 1937-ben pár hónap erejéig sikerült felélesztenie, mielőtt csatlakozott volna a Szálasi Ferenc és Balogh István vezette Magyar Nemzeti Szocialista Párthoz. Ennek betiltása után a Turul Szövetségben vállalt szerepet, mígnem 1941 őszén végleg szakított a nemzetiszocializmussal és 1942 elején ismét újjáalakította pártját.

A második világháború után[szerkesztés]

1945 júniusában pártjával csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz és bekerült annak országos intézőbizottságába is. Beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe is, majd az 1945-ös választásokon Csongrád és Csanád vármegyében is mandátumhoz jutott. 1946. március 12-én húsz társával együtt – a Baloldali Blokk nyomására – kizárták a Kisgazdapártból. Kizárt társaitól eltérően nem csatlakozott Sulyok Dezsőhöz és pártjához, Magyar Szabadság Párthoz, hanem pártonkívüliként folytatta parlamenti tevékenységét. Az 1947 tavaszán újjászervezte régi pártját, a Magyar Földműves és Munkáspártot, majd nyáron pártjával együtt csatlakozott a Balogh páter vezette Független Magyar Demokrata Párthoz. Az 1947-es választásokon már ennek a színeiben választották országgyűlési képviselővé. Az 1949-es kommunista fordulatot követően nem vonult vissza a politikától, hanem csatlakozott a Magyar Függetlenségi Népfronthoz, aminek fel is került Pest megyei listájára és újból bejutott a törvényhozásba. Politikusi hivazása mellett ügyvédként is dolgozott Teréz körúti irodájában. Az ÁVH 1952. augusztus 14-én országgyűlési képviselőként, koholt vádak alapján letartóztatta. Noha semmilyen bizonyítékot nem tudtak ellene felhozi, vagy „beismerő vallomást” kicsikarni belőle, 1953. február 5-én zárt tárgyaláson nyolc és fél évre ítélték. 1956 tavaszán szabadult, s október 23-án, majd november 20-án (vagyis a forradalom után) is hivatalosan rehabilitálták és bűncselekmény hiányában jogerősen felmentették.

Politikusi múltjára tekintettel külön nyugdíjat állapítottak meg a számára, miközben ügyvédként is praktizálhatott. 1958. április 4-én „közbiztonsági őrizetbe” vették, eljárást azonban korára tekintettel már nem indítottak ellene, de az ügyvédi névjegyzékből törölték. Június 19-én engedték szabadon, onnantól kezdve haláláig rendőrhatósági felügyelet alatt volt, s különnyugdíját is élete végéig kaphatta. 1963-ban hunyt el.

Fő művei[szerkesztés]

 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2016 novemberéből)
  • Román kérdés magyar politika Torda, 1918
  • A pénzintézetek együttes rohama a kisgazdákat védő egyes törvényes rendelkezések ellen 1922
  • A földreform Magyarországon és a földreform jelentősége. Budapest, 1923.
  • Reflexiók az új autonóm vámtarifa tervezetéhez Budapest, 1923
  • A földreform Magyarországon és a földreform jelentősége 1923
  • Reflexiók az uj autonom vámtarifa tervezetéhez 1923
  • Választójog és földmunkásság – Titkos választójog a falu népének is. Budapest, 1925.
  • Titkos választójogot a falu népének is Budapest, 1925
  • Miért pusztul Magyarország ? Budapest, 1925
  • Miért pusztul Magyarország ? 1925
  • Harc a föld népéért Budapest, 1928
  • Végzetes szanálás, Dr. Dénes István parlamenti beszédei Közlekedési Nyomda (Pless és Schillinger), Budapest, 1929
  • A Magyarországi Földmíves és Munkáspárt újjáépítő programmja 1930
  • Végzetes szanálás Közlekedési Nyomda, Budapest, 1930
  • A Földműves- és Munkáspárt újjáépítő programja 1931
  • A Földműves- és Munkáspárt újjáépítő programja 1932
  • Le a vámsorompókkal! 1933
  • Pokoltanya 1935
  • Parasztok! 1935
  • Mentsük meg a Dunántúlt! 1936
  • Magyar választójog – Magyar tragédia. Budapest, 1937.
  • Baj van Tiszántúl 1937
  • Magyar választójog? 1937
  • Földértékadó-rendszer 1938
  • A deszki parcellázás 1938
  • Turul! 1938
  • Vámközösség a karteluzsora halála Held János Nyomda, Budapest, 1939
  • Az Angol Magyar Bank Rt. érdi parcellázása 1940
  • A nagytőke urai, zsoldosai, áldozatai. Turul! Reformot 2. szám. Budapest, 1938.
  • Gyors földreform nélkül nincs feltámadás. Budapest, 1941.
  • A vezsenyi parcellázás : Forum Nyomda, Budapest
  • A nagytőke urai, zsoldosai - áldozatai
  • Nem éretlen a magyar falu népe !
  • Rög (hetilap)
  • A Rög 1930 (röpirat)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dénes_István_(jogász)&oldid=25987221”