Dág
| Dág | |||
 | |||
| Római katolikus kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Steiner Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2522 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 931 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 78,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 39′ 45″, k. h. 18° 43′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 45″, k. h. 18° 43′ 12″ | |||
 Dág
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Dág weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dág témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Dág (németül: Dachau) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Dág község a Gerecse és Pilis koszorúzta völgy keleti részén fekszik, Budapesttől 29, Esztergomtól 17, Dorogtól 8 kilométer távolságra helyezkedik el, nagyjából Szentendrével azonos földrajzi szélességen. Szomszédos települések: Csolnok, Leányvár, Pilisjászfalu, Úny, Máriahalom és Sárisáp. A települést három kiemelkedés fogja közre: a Károly-hegy, a Ló-hegy és a Templom-hegy.[3]
Közlekedés[szerkesztés]
A község főutcája a Dorog-Tinnye közötti 1106-os út, amelyből a település határában ágazik el az 1121-es út Sárisáp-Annavölgy-Ebszőnybánya-Nagysáp irányába.
Története[szerkesztés]
Dág falut 1181-ben, majd 1222-ben említik először az oklevelek, Dagu alakban. 1238-ban Dag, 1283-ban Daag, 1332-ben Dag alakokban fordul elő.
1262-ben Mária királyné Herman comesnek adományozta a falut. Ekkor már Szent Mihályról elnevezett templomát is megemlítik.
1323-ban Károly Róberttől a Vitéz család kapja adományba Dágot, de később visszavette, majd az 1300-as évek végén Vörös László-nak adta. 1364-ben Péter és Herman van tulajdonosaként jegyezve.
1415-ben Garai János közbenjárására újból a Vitéz családé, aki 1472-ben az esztergomi főkáptalannak adományozta.
Dág sem kerülhette el a török pusztítást, mert az 1570-évi adóösszeírás már lakatlan pusztaként említi.
A falu csak az 1700-as évek elején települt újra, nagyrészt felvidéki szlovák telepesekkel, majd később a környező településekről átköltöző németekkel. Az 1715-1720-as adóösszeírásban Kiscsévhez tartozó puszta. 1732-ben már az esztergomi káptalan birtokaként jegyzik fel.
1805-ben különvált Kiscsévtől, de nem sokkal később a közben pusztává vált Kiscsévet is hozzácsatolják.
1944. december 25-én hajnalban a falu szovjet kézre került a 181. harckocsidandár által.[4] 1966-ban a falu határában szántás közben találtak egy az 1200-as évekből származó harangot. A feltételezések szerint a török fosztogatás elől rejtették el annak idején. Magyarország legrégebbi harangja, mely a település címerében is helyet kapott. A harang az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban található.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Mayer Ferencné (független)[5]
- 1994–1998: Mayer Ferencné (független)[6]
- 1998–2002: Mayer Ferencné (független)[7]
- 2002–2006: Mayer Ferencné (független)[8]
- 2006–2010: Steiner Tamás (független)[9]
- 2010–2014: Steiner Tamás (független)[10]
- 2014–2019: Steiner Tamás (független)[11]
- 2019-től: Steiner Tamás (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 948 | 949 | 946 | 952 | 935 | 931 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 31,5% németnek, 0,2% románnak, 1,5% szlováknak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 4,3%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (22,4% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1826-ban klasszicista stílusban épült római katolikus temploma.
- Dág nevezetes röplabdacsapatáról is, amely 2008-ban, története során először elődöntőbe jutott a magyar bajnokságban.[13] 2016-ban a dági röplabdacsapat immár harmadszorra ért el harmadik helyezést a Magyar Kupában.[14]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b Dág különleges harangja. kemma.hu. [2016. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
- ↑ Amikor harckocsikon érkezett a karácsony Esztergomba - Helytörténet a vérgőzös időkről II.. szeretgom.hu. [2017. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Dág Helységnévtár
- ↑ Történelmi bravúr: 61 év után bajnoki elődöntőben a Dág - nso.hu
- ↑ Fehér János: 63 évesen játszani az NB I.-ben, milyen az?. Index.hu, 2016. február 15. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
További információk[szerkesztés]
