Dzsesszkorszak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A dzsesszkorszak az 1918-1929 közötti időszakot jelöli, az első világháború végétől és a „viharos húszas évek” (Roaring Twenties) elejétől egészen a nagy gazdasági világválságig. A kor hagyományos értékei sűlyedőben voltak, ugyanakkor az amerikai tőzsde szárnyalóban volt. A viharos húszas évekkel ellentétben, a dzsesszkorszak emberének figyelme javarészt a modernizmusra öszpontosít.

Az elnevezés F. Scott Fitzgerald-tól és a jazz zenéből fakad, amely ekkoriban hatalmas népszerűsének örvendett. Ekkoriban az emberek csodálattal néztek a technológia rohamos fejlődésére (az autókra, légi közlekedésre és a telefonra). A mondern irányzatok átformálták a kultúrát, művészeteket és a társadalmi szokásokat is. Elsődleges fontosságúak amerikai szemszögből az art déco stílus és az építészet. A kor nagy témája volt az individualizmus és az örömök és élvezetek vég nélküli hajszolása, amit egyértelműen az I. világháború szörnyűségei és pusztításai eredményeztek. Ez volt az az időszak, amikor olyan művészek jelentek meg, mint Duke Ellington, Picasso stb.

A dzsesszkorszak irodalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korszak talán legjellemzőbb irodalmi műve az amerikai író, F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby (The Great Gatsby, 1925) című regénye, amely kiemelte a háború utáni időszak dekadenciáját, hedonizmusát, társadalmi és szexuális szokásait, valamint az individualizmus erősödését. Fitzgerald-nak tulajdonítják a dzsesszkorszak elnevezést, amelyet saját könyveiben használt, mint például a "Tales of the Jazz Age" (A dzsesszkorszak meséi). Második regénye, a "The Beautiful and Damned" (Szépek és átkozottak, 1922), szintén a korról szól és annak egy fiatal párra gyakorolt hatásairól. Fitzgerald legutolsó befejezett műve, "Tender Is the Night" (Az éj szelíd trónján) ugyanabban az évtizedben játszódik, azonban ezúttal nem New Yorkban járunk, hanem Franciaországban és Svájcban, ezért ezt a regényét sokan nem is tekintik igazi "dzsesszkori" regénynek.

Ezen kívül Thomas Carrs 1936-ban kiadott "Of Time and the River" (Időről és folyóról) című regénye szól a dzsesszkorról, melyben a főhős vidékről érkezik a Harvard Egyetemre, majd végül New Yorkba az 1920-as években. Azonban, ha a kor egyik legszívfájdítóbb történetére vagyunk kíváncsiak, akkor Wolfe "You Can't Go Home Again" (Nem mehetsz többé haza) című könyvébe kell belelapoznunk, melyben megjelenik a nagy gazdasági világválságot indító tőzsdei katasztrófa. Edith Wharton kései regénye a "Twilight Sleep" (Félálomban) New York játszódik és kritikusan vizsgálja a dzsesszkorszak társadalmát és a kor emberének életstílusát.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Allen, Frederick Lewis. Only Yesterday: An Informal History of the Nineteen-Twenties 1931.
  • Gary Dean Best. The Dollar Decade: Mammon and the Machine in 1920s America Praeger Publishers, 2003.
  • Dumenil, Lynn. The Modern Temper: American Culture and Society in the 1920s Hill and Wang, 1995
  • Fass; Paula. The Damned and the Beautiful: American Youth in the 1920’s. Oxford University Press, 1977.
  • David E. Kyvig; Daily Life in the United States, 1920-1939: Decades Promise and Pain Greenwood Press, 2002
  • Leuchtenburg, William. The Perils of Prosperity, 1914–1932 University of Chicago Press, 1955.
  • Lynd, Robert S., and Helen Merrill Lynd. Middletown: A Study in Modern American Culture Harcourt, Brace and World, 1929. famous sociological study of Muncie, Indiana, in 1920s
  • Mowry; George E. ed. The Twenties: Fords, Flappers, & Fanatics Prentice Hall, 1963 readings
  • Parrish, Michael E. Anxious Decades: America in Prosperity and Depression, 1920–1941 W. W. Norton, 1992
  • West, James [Carl Withers]. Plainville, U.S.A. Columbia University Press, 1945. sociology of life in a small town