Duna Televízió
| Duna Televízió Nonprofit Zrt. | |||||||||||||||||
| Jelmondat: A nemzet televíziója. | |||||||||||||||||
| Adatok | |||||||||||||||||
| Indult | 1992. december 24. | ||||||||||||||||
| Társaság | Duna Televízió Zrt. | ||||||||||||||||
| Tulajdonos | Közszolgálati Közalapítvány | ||||||||||||||||
| Nézettség | 1,9% (2012.)[1] | ||||||||||||||||
| Ország | Magyarország | ||||||||||||||||
| Székhely | Budapest, Kunigunda útja 64. | ||||||||||||||||
| Társadók | M1 · M2 · M3D · Duna World | ||||||||||||||||
| Vétel | |||||||||||||||||
| Földi sugárzás | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Műholdas vétel | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Kábeles vétel | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| IPTV | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Hivatalos oldal | |||||||||||||||||
A Duna Televízió magyar közszolgálati műholdas televíziós szervezet. Műsorait 1992. december 24-től sugározza a magyarországi nézők, valamint a határon túli és a világban szétszóródott magyarság. Jelenleg két televíziós csatornát műkodtet: Duna (az egyes csatorna) és a Duna World (korábban: Duna II Autonómia, Duna 2). Műsorait 2011. január 1-jétől az MTVA gyártja. A Duna Televízió részvénytársasági formában működik. Fontos feladatának tekinti az ország határain túl élő magyarok vagy magyar származású emberek részére anyanyelvükön készült programok eljuttatását. Tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának.
Tartalomjegyzék |
Küldetése [szerkesztés]
Vállalt küldetése, hogy hiteles tájékoztatást nyújtson hazai és külföldi eseményekről, kulturális teret képezzen a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok számára. Az összetartozás, a konszenzus, a tolerancia tévéje. Egészként kezeli a magyarságot világnézeti és politikai törésvonalaktól függetlenül. De szervező erő is egyben, amely nemcsak tükrözi a megtörtént eseményeket, hanem mozgósít, összekapcsol ─ s ebben határozottan különbözik más televízióktól.
Története [szerkesztés]
Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg 1992 augusztusában Budapesten. Az “égi köldökzsinór” terve összhangban áll az alkotmánnyal is, amely a 6. paragrafus (3) bekezdésében így fogalmaz: “A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.” Ezt követően Csoóri Sándor vezetésével megalakult a Hungária Televízió Alapítvány és megkezdődtek a televízió előkészületei. Kezdetben még a televíziót Hungária Televízió néven említik. A mai név csak az indulás előtt született meg. A tesztadások november 1-jén kezdődtek meg napi három órában. A Duna Televízió a multimédia korszakának hajnalán született, műsora 1992. december 24-én indult egy közvetítőkocsiból, s mára öt kontinensen, tizenötmillió nézőhöz jut el, hidat teremtve az anyaország és a határon túli nemzettestek között. Az adás 1992. december 24-én délután 17-órakor indult el. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit. A Duna TV adását kezdetben a MAFILM Róna utcai telepéről „lőtték át” az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi műholdas állomására, majd 1994 áprilisában egy kormányrendelet értelmében a Mészáros utca 48–54. sz. alatti, egykori NIKEX-irodaházat bocsátották a Duna TV rendelkezésére. A Duna TV itt alakította ki stúdióit, s 2011 végéig ez lett az intézmény székháza. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása után ma az Magyar Televízió új óbudai székházában, a Kunigunda útja 64.-ben készülnek a műsorai. Tölgyesi Ágnes 2000–2004 között forgatta a Duna Televízió történetét bemutató hatrészes sorozatot, mely a műholdas csatorna ötletétől a 2004 végéig tartó folyamatot mutatja be.
Technikai fejlődése [szerkesztés]
Műsorait 2007 őszétől angol feliratozással is sugározza. A Duna Televízió 2008 novemberétől számos műsorát feliratozza a teletexten a siketek és nagyothallók számára. Egyedülálló, hogy élő hírmüsorait látássérültek segítségével feliratozzák. A Duna Televízió a kezdetektől a legtöbbet szeretné nyújtani a világhálón is. A Duna TV internetes videotárában elsőként indult el a beszédfelismerő redszer. Ez lehetővé teszi a szavak elhangzása utáni automatikus keresést. 2009 novemberétől lehetővé vált a videók beágyazása más portálokra.
Anyagi helyzete, finanszírozása [szerkesztés]
A Duna Tv megalakulása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Felröppentek pletykák a megszűnésről is. A televízió működését megnehezítették a különböző támadások, melyek megkérdőjelezték a csatorna szükségességét. Ezek a támadások elsősorban a kezdeti időkben voltak erősebbek. A Duna Tv 1993. végéig nem sugárzott reklámot, de az államtól kapott pénz kevésnek bizonyult, ezért maximálisan négy percben korlátozták a reklámok mennyiségét. Az 1994. évi választások előtt és után, a politikai harcok kereszttüzében különféle elképzelések merültek fel a Duna tv jövőjéről: vagy meg akarták szüntetni, és helyette az MTV egyik adását műholdra tenni, vagy az MTV szervezetébe akarták beilleszteni, vagy közös média-kuratórium alá helyezni az MTV-vel és a Magyar Rádióval. Jellemző volt az első időkben a szervezetlenség, a Duna TV-nek nem volt önálló vezetése, az alkalmazottak közvetlenül a kuratórium alá tartoztak. Jelentősen változott a helyzet, amikor többéves harc után, 1995. december 21-én a parlament elfogadta a médiatörvényt, amely közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette. Az állami támogatáson, valamint a reklámbevételeken kívül a külföldön élő magyaroktól érkeztek támogatások, valamint a Duna Tv műsorait tartalmazó DVD-k árusításából folyt pénz a Duna Tv kasszájába. Jelenleg az MTVA állami támogatásokból és reklámbevételekből működteti a Duna és a Duna World csatornákat.
Kezdeti műsorrendje [szerkesztés]
1992. november 1-jén megindultak a Duna Televízió tesztadásai napi három órában, majd december 24-én délután 17-órakor megkezdte rendszeres adását az Eutelsat II F3-as műholdon. A kezdeti időszakban naponta kétszer sugárzott műsor. Délelőtt tíz órától délig tartott az adás, amely a rendszeresen 11:45-től kezdődő híradóval ért véget. A délutáni műsor 16-órától este 22-óráig tartott. A fennmaradó időben a nézők a képújsággal találkozhattak. Eleinte kevés saját gyártású tartalmat sugárzott. Rengeteg film és dokumentumfilm volt látható a Duna TV-n, ezért filmtévének is nevezték. 1993 tavaszára már közel 50 saját gyártású műsora volt annak ellenére, hogy az első éven csak 300 millió forintból működött. Első jelentős közvetítése, amely mindmáig látható a Duna TV-n, a csíksomlyói búcsú közvetítése. Szintén itt találkozhattak a nézők jeles napokon és ünnepek külön tematikus napokkal. A Duna Televízió személyes találkozókat is szervezett, ahol a műsorok készítői személyesen találkozhattak a külhoni nézőkkel. Elnyerte A világ legjobb kulturális televíziója címet is.
Fogadtatás [szerkesztés]
A határokon túl, főként a magyar nyelvű televíziót nélkülöző Székelyföldön, euforikus lelkesedéssel fogadták a Duna TV megjelenését, az anyaországi sajtó viszont erősen támadta, és az – Antall-kormány tévéjének elkönyvelve – belpolitikai csatározások részévé próbálta tenni. Időközben a műsorok egyre népszerűbbekké váltak, és a Duna TV az anyaországi és határon túli nézők körében megnyilvánuló szimpátia jóvoltából olyan erős erkölcsi támogatásra tett szert, hogy létjogosultságát már nem lehetett kétségbe vonni.
Története évszámokban [szerkesztés]
- 2004-ben Prima díjjal tüntették ki.
- 2006 húsvétján indult új csatornája, a Duna II Autonómia.
- 2008. december 1-jétől nagy felbontású (HDTV) változata, Duna Televízió HD, amely a földi digitális platformon, MinDigTV hálózaton is vehető.
- 2009. október 1-jétől a normál felbontású változat – elsők között Magyarországon – az UPC kábeles és műholdas platformjain szélesvásznú, 16:9-es oldalarányú változatban is megjelent.
- 2011. október 3-tól a Duna televízió második, Duna II Autonómia elnevezésű csatornája egy kulturális, művészeti csatornává alakult, az új neve pedig Duna 2.
- 2012. január l-től a Duna 2 Duna World néven folytatja műsorát.
Csatornái [szerkesztés]
Duna [szerkesztés]
A Duna a Duna Televízió 1-es csatornája. 2006-ig egyet jelentett magával a Duna Televízióval. Kezdetben csak nappal sugárzott műsort, éjszaka pedig Képújságot. Ma napi 24 órában fogható Európa csaknem egész területén.
Duna World [szerkesztés]
A Duna World a Duna Televízió második csatornája. 2006-ban Duna II Autonómia néven indult. 2011 októberétől Duna 2 néven sugárzott, 2012. január 1-jétől pedig Duna World néven sugároz. Műsora szinte az egész világon fogható műholdről. Műsoridejének 24 órásra való bővítése után felváltotta a tengeren túli sugárzásban a Duna Televízió 1-es csatornáját.
Műsorai [szerkesztés]
A Duna TV feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Főműsoridőben sugároz olyan objektív hírműsorokat, amelyek egyetlen párt vagy csoportosulás szolgálatában sem állnak. A határon túl vagy szórványban élő magyarság műveltségének fejlesztésére oktatási, képzési célú műsorokat készít, bemutatja a tudomány eredményeit, foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, a gyermekekkel és az ifjúsággal, segíti az állampolgárok jogi-közéleti tájékozódását, népszerűsíti az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, segíti a közbiztonságot, egyházi és hitéleti műsorokkal elégíti ki a hívő nézők igényét.
A Duna és a Duna World műsorai [szerkesztés]
- 1 Könyv (HD) – Naponta többször jelentkezik 1 percben. A könyvek íróival Lackfi János műsorvezető beszélget.
- Arcélek – A Portrésorozat olyan személyiségeket mutat be, akik magatarásukkal, munkájukkal, cselekedeteikkel példét mutatnak.
- Kárpát Expressz – Kárpát-medencei magazinműsor.
- Kultikon – Március 19-től a Duna Televízióben minden hétköznap 22 órától egyórás műsorral várja a művészetek kedvelőit a Kultikon. A műsort a Duna World is megismétli.
- Közbeszéd – Aktuális közéleti háttérműsor minden hétköznap.
- Klubszoba – A csaknem egyórás műsorban olyan témák kerülnek terítékre, amelyek bármely családban, baráti vagy munkahelyi közösségben is beszédtémák.
- Fölszállott a páva 2012 – Az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza népzenei és néptánc-vetélkedője.
- Kívánságkosár – Minden hétköznap 13:00-tól 15:00-ig zenével, beszélgetéssel, programajánlatokkal, szívhez szóló üzenetekkel és telefonos jókívánságokkal szórakoztatja a nézőket.
- Térkép – A Térkép a Duna Televízió minden hétköznap, a Híradó után jelentkező világmagazinja.
- Parlamenti közvetítés (HD) – Hétfőn 13:00-től, kedden 9:00-tól.
- Híradó – Fő kiadása 18:00-kor jelentkezik 25 percben.
- Heti hírmondó – A Heti Hírmondóban a térség és a nagyvilág magyarságát érintő, közérdeklődésre számot tartó politikai eseményeket, történet- és társadalomtudományi jelenségeket vitatják meg hazai és határon túli politikusok, közéleti személyiségek, elemzők.
- Hogy volt?! – A Hogy volt?! retróműsor az MTV archívumára épül. Az archívum rejtett kincseit nem csak eredeti formájukban idézi meg a sorozat, a műsorvezetők a Hogy volt!? stúdiójában mindenkit vendégül látnak az egykori alkotók közül.
- Gazdakör – A Gazdakör hetente hat alkalommal mutatja be az agrárium, és az élelmiszer-gazdaság mellett, a vidéki Magyarország társadalmi helyzetét, problémáit.
- Önök kérték – Kívánságműsor a nézők levelei alapján, melyben a mai slágerek mellett számos olyan kabarérészlettel, dallal, avagy prózai művel találkozhatnak a nézők, amelyek mára televízió-történeti jelentőségűek lettek. lettek.
- Lélek-Boulevard – „A lélek útján, a Lélek Boulevardon szívesen látom Önöket is, hogy találkozzanak vendégeimmel, és megismerhessék őket teljes valójukban.” (Barkó Judit)
- Törzsasztal – A Törzsasztal társasága olyan témákról cseréli ki gondolatait, amelyek – itthon és a határokon túl – mindazok számára fontosak, akiknek „emberhez méltó” gondjuk van.
- Duna Mozi – A Duna Televízió régi és új filmjeit bemutató műsorblokk.
- Duna World News – A Duna World angol nyelvű hírösszefoglalója.
- Öt kontinens - egy nemzet – A Duna Worldön látható magazin körképet ad arról, hogy miként élik mindennapjaikat a magyar közösségek világszerte.
- Hagyaték – A „Hagyaték” a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik. Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak.
- Száműzött magyar irodalom – A tavasszal indult sorozat költők, írók életútjáról és műveikről igyekszik átfogó képet adni Takaró Mihály irodalomtörténész szakmai irányításával és műsorvezetésével.
- Lyukasóra – A Lyukasórát neves irodalmárok alapították, immár 21 éve. A kéthetente vasárnap jelentkező műsorban költőkből, színészekből, irodalomárokból álló összeszokott baráti társaság tagjai kalauzolják egymást és a nézőket a költészet izgalmas világába, olykor alig ismert területeire.
- Csellengők – Eltűnt gyermekeket és felnőtteket kereső műsor.
- Sírjaink hol domborulnak – Több mint hat évtizede már, hogy befejeződött a II. világháború, de még mindig több százezer család keresi a harctereken, a hátországban, hadifogoly- vagy munkatáborokban eltűnt, elhunyt hozzátartozóját – nekik segít a Duna TV.
Műsorvezetők [szerkesztés]
Meghatározó képernyős arcai többek között: Asbóth József, Banner Géza, Barkó Judit, Borsa Miklós, Ciprusz Éva, Gáspár Monika, Gyárfás Dorka, Kalocsai Andrea, Morvai Noémi, Mucsányi János, Szántó Georgina, Szöllősi Györgyi, Teszári Nóra, Varga Edit.
Csatornahang [szerkesztés]
A Duna Televízió mindkét csatornájának a közmédia megújításától Kőszegi Ákos a hangja.[2] Az ő hangja hallható legtöbbször a műsorajánlók alatt. A csatorna további hangjai: Rátóti Zoltán és Pikali Gerda. Mindketten a Magyar Televízió hangjai, viszont néha a Duna Televízióban is feltűnnek.
Sugárzása [szerkesztés]
A csatorna indulása után a műsort a műholdak mellett magyarországi földi frekvenciákon is sugározták. 1997-től a földi műsorszórás megszűnése után az m2-höz hasonlóan az adást csak műholdról továbbították. Műholdon az adás eredetileg csupán Európa területén volt fogható, majd 2004 karácsonyán Észak-Amerikában és Ausztráliában is lehetővé tették a vételét. Európában az Eutelsat 9A, Észak-Amerikában a Galaxy 19, Dél-Amerikában az NSS 806, Ausztráliában és Új-Zélandon az Optus D2 műholdról sugározták, de 2009. július 22. óta az amerikai és ausztráliai sugárzásban felváltotta testvércsatornája, jelenlegi nevén a Duna World. A Duna Televízió 1. csatornája így most ismét csak Európában műholdról, ill. Magyarországon és a határ közelében a (MinDigTV) platformon érhető el. Az összes kábeltelevízió szolgáltatási csomagjában megtalálható. Számos műsora elérhető az Interneten – a csatorna honlapjáról stream video formájában.
Jelenlegi európai műholadas (HD) vétel [szerkesztés]
- Műhold: Eutelsat 9A, Keleti 9 fok
- Frekvencia: 11957,64 MHz
- Polarizáció: V (függőleges)
- Szimbólumsebesség: 27500
- FEC érték: 2/3
- Moduláció: MCPC, 8PSK, DVB-S2
- Képtömörítés: MPEG-4 H.264 AVC
- Hang: AC3, AAC
Egykori műholdak [szerkesztés]
- 1992 – 1998 – Eutelsat II F3 (33-as tp., 16 fok Kelet, 11,5959 GHz, horizontális)
- 1998 – 2003. december – Eutelsat Hot Bird 4
- 2003. december – 2010. március 31. – Eutelsat Hot Bird 6
- 2010. március 18. – 2011. október 24. – Thor 5
- 2011. október – Eutelsat 9A (az összes közszolgálati csatornával közösen)
Összefogás a Duna Televízióért [szerkesztés]
A Duna Televízió nézőinek bizalmát, ragaszkodását fejezi ki az Összefogás a Duna Televízióért mozgalom létrejötte is. A felhívásban arra kérik a mindenkori magyar kormányt és a tulajdonos Országgyűlést, hogy megfelelő támogatással garantálja a Duna Televízió biztonságos, perspektivikus jövőjét. Az intézmény mellé álltak egyházi méltóságok, Kossuth-díjas művészek, Széchenyi-díjas akadémikusok és a határon túli magyarok vezetői.
Díjai [szerkesztés]
A Nemzet Televíziója működésének 20 éve alatt közel 200 díjat és kitüntetést kapott. Az elnyert díjak közül néhány:
- UNESCO Camera-díj (1999) (e szerint a Duna Televízió a világ legjobb kulturális televíziója)
- Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma Díja (1996, 2002)
- Európai Újságírók Szövetségének Európa Díja (1999)
- Aranypálma díj (2006) (Duna II. Autonómia csatorna beindításáért)
- Román Kulturális Intézet Média-díj (2007)
- Ilyas Efendiyev-díj (2007) (Azerbajdzsán népszerűsítéséért)
- Premio per la Cultura (2008) (az olasz kultúra igényes közvetítéséért)
- Ex Libris Díj (2009) (a magyar kultúrkincs megőrzéséért)
- Eutelsat-Hot Bird Közönségdíj (2006, 2008, 2009)
Vezetői [szerkesztés]
- 1993. június – 2000. június 30.: Sára Sándor (főigazgató-elnök)
- 2000. július 1. – 2000. szeptember 21.: Lugossy László (alelnök, megbízottként)
- 2000. szeptember 22. – 2004. szeptember 21.: Pekár István (elnök)
- 2004. szeptember 22. – 2005. február 16.: Szekeres László (alelnök, megbízottként)
- 2005. február 17. – 2010. július 22.: Cselényi László (elnök)
- 2010. július 22. – 2010. november 18.: A. Szabó Magda (ügyvezető alelnök)
- 2010. november 18. – 2011. szeptember 21.: Ókovács Szilveszter (vezérigazgató)
- 2011. szeptember 21. – : Dobos Menyhért (vezérigazgató)[3]
Regionális stúdiók [szerkesztés]
A Budapesti központi stúdión kívül közvetítések voltak láthatóak korábban Romániából a kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, illetve Szlovákiából a pozsonyi, Szerbiából a szabadkai, Ukrajnából az ungvári és más helyeken található regionális stúdiókból.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Csatornanézettség - 2012: Az 50 legnézettebb hazai tévéadó. Sorozatwiki.hu, 2013. február 28. (Hozzáférés: 2013. március 1.)
- ↑ Csatornahangok. Emtv.blog.hu, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
- ↑ Dobos Menyhért a Duna Televízió új vezérigazgatója – Index, 2011. szeptember 7.
Források [szerkesztés]
- [1]
- [2] – A Duna Televízió indulása
- [3] – A Duna TV története
- [4] – Fejezetek a DTV történetéből
- A Duna TV honlapja
- Duna II Autonómia Amerikában
- [5]
- Műholdas vételi adatok
|
||||||||
|
||||||||||||||

