Duna-delta

Duna-delta
Világörökség

Holtág a Duna-deltában
Adatok
Ország	Románia
Típus	Természeti helyszín
Kritériumok	VII, X
Felvétel éve	1991
Elhelyezkedése
Duna-delta Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 45° 5′, k. h. 29° 30′45.0833333333, 29.5

A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.

Földrajz [szerkesztés]

A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E.

A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György).

2500 évvel ezelőtt (Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt.

A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb. 40 négyzetméternyit növekedik.

A Sulina-ág a Delta közepén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.

A Szent-György ág délkeleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.

Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje Csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az Európai Unió azt tanácsolta Ukrajnának, hogy állítsa le az építést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Delta vízvilágát, Románia pedig a Nemzetközi Bíróság elé készül vinni az ügyet. Leonyid Kucsma elnöksége alatt az ukrán fél folytatta az építkezést. Juscsenko elnök 2005-ös romániai látogatása alatt a két fél megegyezett, hogy a csatorna további sorsát szakmai szempontok szerint döntsék el. Hosszú távon Ukrajna mindenképpen csatornát tervez, ha nem a Bisztrojét, akkor egy másikat.

1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.

Természet [szerkesztés]

Több mint 1200 növényfaj honos itt, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal. A Duna-delta területéből 2733 km² szigorúan védett. Több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről. Védett állatfajok:

Nagy kócsag (Egretta alba)
Kis kócsag (Egretta garzetta)
Rózsás gödény (Pelecanus oncrotalus)
Borzas gödény (Pelecanus crispus)
Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna)
Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea)
Kanalasgém (Platalea leucorodia)
Gólyatöcs (Himantopus himantopus)

Lakosság [szerkesztés]

A Deltában körülbelül 15 000 ember él, a legtöbben hagyományos csónakokkal halásznak. A lakosok egy része lipován nemzetiségű, akik vallási okokból menekült óhitű oroszok leszármazottai.

Története [szerkesztés]

A 15. századtól kezdve a Duna-delta a Török Birodalom része volt. Az krími háborút lezáró 1856. évi párizsi béke a Duna-deltát két másik megyével együtt a Moldvai fejedelemségnek juttatta. Egyúttal alakítottak egy nemzetközi bizottságot, amely a hajózást segítette elő. 1859-ben, a Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött Románia része lett.

Fordítás [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Danube Delta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Delta Dunării című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.