Duluth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duluth
1st Avenue East, Duluth, Minnesota (2006).jpg
Duluth zászlaja
Duluth zászlaja
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Minnesota
Alapítás éve 1679
Testvérvárosai Växjö, Petrozavodszk
Népesség
Népesség 86 918 fő +/-
Népsűrűség 493,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 226,2 km²
- ebből vízi 50,01 km²
Időzóna CST (UTC-6)
Elhelyezkedése
Duluth (USA)
Duluth
Duluth
Pozíció az USA térképén
é. sz. 46° 47′ 13″, ny. h. 92° 05′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 13″, ny. h. 92° 05′ 37″

Duluth (Minnesota állam) a Nagy-tavak legnagyobbjának, a Felső-tónak nyugati végében fekvő, közel 90 000 lakosú város, St. Louis megye székhelye. A város nevét egy francia nemestől, Du Luth urától kapta. Szőrmekereskedők és prémvadászok telepéből fejlődött ki, ma a régió ipari és kulturális központja.

A város rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európaiak megjelenése előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évezredek óta indián törzsek békében éltek a város mai területén, akik kézművességgel, vadászattal, halászattal és növénytermesztéssel foglalkoztak. Az ojibwa és dakota indiánok lakták e területet, amikor az első fehér telepesek megérkeztek. Az írásos beszámolók szerint 1679-ben érkezett meg Daniel Greysolon, Du Luth ura a vidékre, aki riválisokká tette az indián törzseket, hogy elősegítse a szőrmekereskedelmet.

A város

Kereskedelmi telepből város születik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1792-ben a St. Louis folyó túlpartján, a mai Wisconsin területén is létesült egy kereskedelmi telep, így Duluth jelentősége lecsökkent. 1800-ban tűz pusztította el a duluthi telepet, de egy német bevándorló, John Jacob Astor újjáépíttette. Az üzleti siker elmaradt, mert az indiánok ragaszkodtak a már jól ismert francia és brit kereskedőkhöz. Habár sikerült Astornak a Kongresszusnál elérnie, hogy külföldiek ne kereskedhessenek az USA területén, az európai divatváltozás ismét nehéz helyzetbe sodorta a szőrmekereskedőket. A terület iránti érdeklődés az 1850-es években megélénkült, amikor rézbányákat tártak fel, majd vasérc-lelőhelyeket. Kiépült az út Minneapolisba, és 11 apró város jött létre a folyó mentén. Ekkortól beszélhetünk Duluth városának kialakulásáról. Amikor a rézlelőhelyek kiapadtak, a fakitermelés irányába tolódott a gazdasági érdeklődés. A kisebb haszon reménye miatt sok lakos hagyta el a várost. Azonban egy évtizeddel később kiépült a vasúti kapcsolat St. Paullal, amely elősegítette a vasérc fuvarozását. A gazdasági élet ismét fellendült, kiépült a kikötő és a lakosság is gyarapodott.

A XIX. századtól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város fejlődése töretlen maradt, kikötőjének áruforgalma már 1900-ban meghaladta New York kikötőjének forgalmát, így az Amerikai Egyesült Államok legforgalmasabb kikötőjévé emelkedett. A U.S. Steel acélgyárat alapított, majd az első világháború idején hajógyár létesült Duluthban. A lakosság tovább gyarapodott és 1960-ban érte el a csúcspontját, 106 ezer lakossal. A fellendülést hanyatlás követte az 1970-es években, amikor bezárt az acélmű és a légierő támaszpontja. Új megélhetési forrást kellett keresni, hogy a hanyatló ipart ellensúlyozzák – így vált a turizmus az egyik vezető ágazattá. A belvárost átépítették, a régi raktárakból kávézókat, éttermeket és üzleteket alakítottak ki. Ma a város nem csak a környék legfontosabb települése, de Északkelet-Minnesota és Északnyugat-Wisconsin közlekedési, kulturális és gazdasági központja.

a város zászlója
látkép az Enger Towerből Duluthra, 2006. június 12-én
Clayton-Jackson-McGhie Memorial
Glensheen Mansion
Old High School
Gooseberry Falls az Északi Part mentén

Turizmus, idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ipari és kikötőváros látnivalókban szegény, de a turisták mind a városban, mind annak környékén bőven találnak látnivalókat, kikapcsolódási és kirándulási lehetőségeket. Az ide látogatóknak mindenképpen érdemes felkeresnie a városban a következő helyeket:

  • Canal Park Marine Museum
  • Korean and Vietnam War Memorials
  • Clayton-Jackson-McGhie Memorial
  • City Hall
  • Old Central High School
  • Glensheen Mansion

Duluthból indul a Highway 61, amely a Felső-tó északi partja mentén, festői tájon vezet át a kanadai Thunder Bay-be. Az út mentén kirándulási, horgászati és kempingezési lehetőségek adódnak. A főút mentén számos természeti és emberkéz alkotta látványosság található:

  • Two Harbors, Duluth "kistestvére"
  • Gooseberry Falls
  • Split Rock világítótorony

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Panoráma, 1994., 3. kiadás

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duluth témájú médiaállományokat.