Duluth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duluth
1st Avenue East, Duluth, Minnesota (2006).jpg
Duluth zászlaja
Duluth zászlaja
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Minnesota
Alapítás éve 1679
Népesség
Népesség 86 918 fő +/-
Népsűrűség 493,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 226,2 km²
- ebből vízi 50,01 km²
Időzóna CST (UTC-6)
Elhelyezkedése
Duluth  (USA)
Duluth
Duluth
Pozíció az USA térképén
é. sz. 46° 47′ 13″, ny. h. 92° 05′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 13″, ny. h. 92° 05′ 37″

Duluth (Minnesota állam) a Nagy-tavak legnagyobbjának, a Felső-tónak nyugati végében fekvő, közel 90 000 lakosú város, St. Louis megye székhelye. A város nevét egy francia nemestől, Du Luth urától kapta. Szőrmekereskedők és prémvadászok telepéből fejlődött ki, ma a régió ipari és kulturális központja.

A város rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európaiak megjelenése előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évezredek óta indián törzsek békében éltek a város mai területén, akik kézművességgel, vadászattal, halászattal és növénytermesztéssel foglalkoztak. Az ojibwa és dakota indiánok lakták e területet, amikor az első fehér telepesek megérkeztek. Az írásos beszámolók szerint 1679-ben érkezett meg Daniel Greysolon, Du Luth ura a vidékre, aki riválisokká tette az indián törzseket, hogy elősegítse a szőrmekereskedelmet.

A város

Kereskedelmi telepből város születik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1792-ben a St. Louis folyó túlpartján, a mai Wisconsin területén is létesült egy kereskedelmi telep, így Duluth jelentősége lecsökkent. 1800-ban tűz pusztította el a duluthi telepet, de egy német bevándorló, John Jacob Astor újjáépíttette. Az üzleti siker elmaradt, mert az indiánok ragaszkodtak a már jól ismert francia és brit kereskedőkhöz. Habár sikerült Astornak a Kongresszusnál elérnie, hogy külföldiek ne kereskedhessenek az USA területén, az európai divatváltozás ismét nehéz helyzetbe sodorta a szőrmekereskedőket. A terület iránti érdeklődés az 1850-es években megélénkült, amikor rézbányákat tártak fel, majd vasérc-lelőhelyeket. Kiépült az út Minneapolisba, és 11 apró város jött létre a folyó mentén. Ekkortól beszélhetünk Duluth városának kialakulásáról. Amikor a rézlelőhelyek kiapadtak, a fakitermelés irányába tolódott a gazdasági érdeklődés. A kisebb haszon reménye miatt sok lakos hagyta el a várost. Azonban egy évtizeddel később kiépült a vasúti kapcsolat St. Paullal, amely elősegítette a vasérc fuvarozását. A gazdasági élet ismét fellendült, kiépült a kikötő és a lakosság is gyarapodott.

A XIX. századtól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város fejlődése töretlen maradt, kikötőjének áruforgalma már 1900-ban meghaladta New York kikötőjének forgalmát, így az Amerikai Egyesült Államok legforgalmasabb kikötőjévé emelkedett. A U.S. Steel acélgyárat alapított, majd az első világháború idején hajógyár létesült Duluthban. A lakosság tovább gyarapodott és 1960-ban érte el a csúcspontját, 106 ezer lakossal. A fellendülést hanyatlás követte az 1970-es években, amikor bezárt az acélmű és a légierő támaszpontja. Új megélhetési forrást kellett keresni, hogy a hanyatló ipart ellensúlyozzák – így vált a turizmus az egyik vezető ágazattá. A belvárost átépítették, a régi raktárakból kávézókat, éttermeket és üzleteket alakítottak ki. Ma a város nem csak a környék legfontosabb települése, de Északkelet-Minnesota és Északnyugat-Wisconsin közlekedési, kulturális és gazdasági központja.

a város zászlója
látkép az Enger Towerből Duluthra, 2006. június 12-én
Clayton-Jackson-McGhie Memorial
Glensheen Mansion
Old High School
Gooseberry Falls az Északi Part mentén

Turizmus, idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ipari és kikötőváros látnivalókban szegény, de a turisták mind a városban, mind annak környékén bőven találnak látnivalókat, kikapcsolódási és kirándulási lehetőségeket. Az ide látogatóknak mindenképpen érdemes felkeresnie a városban a következő helyeket:

  • Canal Park Marine Museum
  • Korean and Vietnam War Memorials
  • Clayton-Jackson-McGhie Memorial
  • City Hall
  • Old Central High School
  • Glensheen Mansion

Duluthból indul a Highway 61, amely a Felső-tó északi partja mentén, festői tájon vezet át a kanadai Thunder Bay-be. Az út mentén kirándulási, horgászati és kempingezési lehetőségek adódnak. A főút mentén számos természeti és emberkéz alkotta látványosság található:

  • Two Harbors, Duluth "kistestvére"
  • Gooseberry Falls
  • Split Rock világítótorony

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Panoráma, 1994., 3. kiadás

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duluth témájú médiaállományokat.