Dryosaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dryosaurus
Evolúciós időszak: késő jura, 155–145 Ma
A D. lettowvorbecki csontváza Berlinben
A D. lettowvorbecki csontváza Berlinben
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Cerapoda
Alrendág: Ornithopoda
Család: Dryosauridae
Nem: Dryosaurus
Marsh, 1878
Fajok
  • D. altus Marsh, 1878 (típus)[1]
  • D. lettowvorbecki Virchow, 1919[2]
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dryosaurus témájú kategóriát.

A Dryosaurus (jelentése 'tölgy gyík' az ógörög δρυο / drüo 'tölgy' és σαυρος / szaürosz 'gyík' szavak összetételéből, a halványan tölgyfára emlékeztető fogakra utalva) az ornithopoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura korban élt. Az iguanodontiák közé tartozott (de korábban a hypsilophodontidák közé sorolták be). A fosszíliáit először az Amerikai Egyesült Államok és Tanzánia területén találták meg, a 19. század végén.

Ősbiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A D. altus (elöl) és a Ceratosaurus csontváza

A Dryosaurus hosszú nyakkal, hosszú, vékony lábakkal és hosszú, merev farokkal rendelkezett. Ötujjú kézfejben végződő karjai azonban rövidek voltak. Az ismert példányok testhossza körülbelül 2,4–4,3 méter, a tömegük pedig 170–200 kilogramm lehetett. A felnőttkori mérete azonban ismeretlen, mivel nem találtak felnőtt egyedekhez tartozó fosszíliákat.[3]

A Dryosaurusnak elszarusodott csőre és pofafogai voltak, és a többi ornithopodához hasonlóan növényevő volt. Egyes tudósok szerint az étel kihullását egy pofaszerű szerkezet akadályozta meg, miközben az állat feldolgozta azt a szájában.

A Dryosaurus erős lábú, gyors futó volt, merev farkát ellenegyensúlyként használhatta.[4] Valószínűleg a sebesség jelentette számára a fő védelmet a húsevő dinoszauruszokkal szemben.

Az intelligenciája az agy–test arány tekintetében közepesnek számít a dinoszauruszok között.2009 augusztusából[forrás?]

Táplálkozás és fogazat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dryosaurus a Morrison-formáció ősi síkságán főként az alacsonyan növő növényzettel táplálkozhatott.[5]

Az Othnielosaurus, a Dryosaurus kortársa kisebb méretű volt, és jóval kezdetlegesebb fogazattal rendelkezett.[5] A fejlettebb fogazatú Dryosaurus fogait a Nyugat-Coloradói Múzeum (Museum of Western Colorado) őslénytani kurátora, John Foster szerint „az oldalsó felületén egy erős középső taraj” jellemezte.[5]

Növekedés és fejlődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A D. lettowvorbeckit magas növekedési aránya folyamatos, és az évszakos időjárás-változásoktól független volt.[5]

A Dryosaurus Utah államban a Dinosaur National Monumentben felfedezett koponyáin más gerincesekre emlékeztető fejlődési minta figyelhető meg; a fiataloknál a szemek aránylag nagyok voltak, az orr pedig aránylag rövid volt.[5] Az állat növekedésével a szemek arányosan kisebbé váltak, míg az orr arányosan meghosszabbodott.[5]

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

D. altus (korábban Laosaurus altus)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dryosaurus altusról eredetileg Laosaurus altus néven készült leírás.[5]

D. lettowvorbecki (korábban Dysalotosaurus lettowvorbecki)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az afrikai Dryosaurust, a D. lettowvorbeckit, eredetileg egy másik nem, a Dysalotosaurus fajaként írták le.[5]

Ősbiogeográfia és fosszilis elterjedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Morrison-formáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Észak-Amerika nyugati részén fekvő késő jura kori Morrison-formációban a Dryosaurus maradványai a 2-6. sztratigráfiai zónából kerültek elő.[6] Látványos lelőhely található a coloradói Uravan közelében, ahol több száz D. altus fosszíliája fedezhető fel, melyek az állat életciklusának több állomását képviselik. A további Dryosaurus leletanyaggal szolgáló helyek közé tartozik a Bone Cabin lelőhely, a wyomingi Powder Rivernél levő Red Fork és a coloradói Lily Park.[5]

Tendaguru-formáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tanzániai lelőhelyről bebizonyosodott, hogy bőségesen tartalmaz Dryosaurus fosszíliákat, melyek korábban Dysalotosaurus ('elveszett erdő gyík') néven váltak ismertté. A német őslénykutató, Werner Janensch által vezetett expedíció sok, a Dryosaurus több fejlődési állapotát bemutató fosszíliát fedezett fel.

Popkulturális hatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dryosaurus feltűnt a BBC által 1999-ben készített Dinoszauruszok, a Föld urai, második részében, valamint a sorozat 2000-es, Nagy Al balladája című különkiadásában. Látható a Discovery Channel Dinoszauruszok, az ősvilág urai (When Dinosaurs Roamed America) című dokumentumfilmjében is. Emellett szerepel a Vivendi Universal Jurassic Park: Operation Genesis című játékában.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dryosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Dryosaurus lettowvorbecki. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  2. Dryosaurus lettowvorbecki. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  3. Horner, John R., de Ricqlés, Armand; Padian, Kevin; and Scheetz, Rodney D. (2009.). „Comparative long bone histology and growth of the "hysilophodontid" dinosaurs Orodromeus makelai, Dryosaurus altus, and Tenontosaurus tillettii (Ornithischia: Euornithopoda)”. Journal of Vertebrate Paleontology 29 (3), 734–747. o. DOI:10.1671/039.029.0312.  
  4. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 138-139. o (1999). ISBN 1-84028-152-9 
  5. ^ a b c d e f g h i Foster, J. Dryosaurus altus, Fleet-Footed Plant Eaters: The Ornithopod Dinosaurs, 218–219. o (2007) 
  6. Foster, J. Appendix, Jurassic West: The Dinosaurs of the Morrison Formation and Their World. Indiana University Press, 327–329. o (2007) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dryosaurus. The Dinosaur Encyclopaedia. (Hozzáférés: 2009. október 8.)
  • Iguanodontia. Thescelosaurus!. (Hozzáférés: 2009. október 8.)