Drinai vértanúk
| Drinai Vértanúk | |
| Tápai István: Drinai Vértanúk (2010). | |
| Boldog vértanúk | |
| Születése | Ausztria-Magyarország monarchia |
| Halála | 1941. december 15., Goražde |
| Egyháza | Római katolikus egyház |
| Boldoggá avatása | 2011. szeptember 24., Sarajevo, Bosznia-Hercegovina Boldoggá avatta: Angelo Amato bíboros szaléziánus |
| Kegyhely | Drina fólyó (Bosznia-Hercegovina, Szerbia) |
| Ünnepnapja | december 15. |
| Jelképei | pálma, galamb |
Drinai Vértanúk *Ausztria-Magyarország monarchia; †Goražde, 1941. december 15., vértanúk.
Tartalomjegyzék |
Életrajza [szerkesztés]
Az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció nővérei 1911-ben alapították Szarajevótól (Bosznia) kb. 20 km-nyire, Paléban a Mária Otthont, eredetileg beteg nővéreknek és a szarajevói Szent József Intézet tanítónőinek, de az otthon nem sokára a szükséget szenvedők menedékháza lett. Segítették már az első világháború közt a szegényeket, támogatták azokat a gyermekeket is, akiket szüleik nem tudtak iskoláztatni. Csendesen és szerényen éltek, mindenkivel jót tettek vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. 1941-ben, a háború évében a kolostorban egy kis községben akkor élt öt nővér: Jula Ivanišević (1893) horvát házfőnöknőt, Berchmana Leidenix (1865) osztrák, Krizina Bojanc (1885) és Antonija Fabjan (1907) szlovén, Bernadetta Bánya (1912) pedig magyar származású nővér.
Paletól Goraždéig [szerkesztés]
A második világháború kitörése sem gátolta meg a nővéreket működésükben és az Egyház küldetésének teljesítésében ebben a térségben, ahol különféle érdekek és hatások ütköztek.
1941 december 11-én, a délutáni órákban a csetnikek betörtek a kis zárdába, kirabolták, felgyújtották, majd a nővéreket más foglyokkal együtt – köztük volt Franc Ksaver Meško, szlovén költő és író is – Goražde felé (Bosznia) hurcolták őket. A nővérek hóban, hiányos ruházatban rótták a kilométereket.
Vértanúhalál [szerkesztés]
A hetvenhat éves Berchmana nővér - 76 éves lévén - nem volt képes a városig gyalogolni: Sjetlinában maradt, ahol a csetnikek központja volt. Itt ölték meg 1941. december 23-án. A Goraždéba hurcolt többi nővéreket pedig a laktanya második emeletén fogva tartották őket; december 15-én késő éjszakán részeg csetnikek törtek be a helyiségbe és a nővérekre vetették magukat. Egyiküknek, Jula Ivaniševićnek sikerült kiszabadulnia a támadók kezei közül és az ablakhoz rohant: „Gyertek velem! Jézus ments meg minket!” kiáltással a mélybe vetette magát. Hogy mentsék magukat, s fogadalmukhoz híven megőrizzék tisztaságukat, a többi három nővér is követte példáját és sorra kiugrottak az ablakon. Ezt látva a csetnikek egy pillanatra megrökönyödtek, majd felbőszülve lerohantak a laktanya elé; ott még élő, de súlyosan megsebesült nővéreket késsel halálra szurkálták, s a közeli Drinába dobták őket. A folyó lett a bátor szerzetesnők sírgödre.
A vallomások [szerkesztés]
A nővérek vértanúhaláláról számos vallomás szól. Első, aki írta róluk, már említett Franc Ksaver Meško katolikus pap, író és költő (1874-1964), volt; ő megmenekült a haláltól köszönve egy szlovén származású Milko nevű csetniknak. Második tanú pedig még élő Goraždei születésű Ante Baković (*1931) katolikus pap. Ő írta róluk 1990-ben az első „Drinske mučenice« (Drinai vértanúk) című könyvét. Krisztusért vállalt haláluk felbecsülhetetlen értékű kincs. Sokan imameghallgatást nyertek a nővérek közbenjárására.
Boldoggá avatása Szarajevóban volt [szerkesztés]
2011, szeptember 24-én tartották Szarajevóban a drinai vértanúknak nevezett mártír szerzetesnővérek boldoggá avatását. A drinai vértanúknak elnevezett szerzetesnők boldoggá avatásához szükséges egyházmegyei eljárást 1999-ben indították meg. 2008 júliusában a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja illetve a teológiai bizottság átvette Isten Szolgálói, a Drinai Vértanúk Positióját, majd 2010. február 24-én egyhangúlag elfogadták a Causat. A boldoggá avatás napján a 11 órakor kezdődő szentmisét XVI. Benedek pápa küldötte, Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának vezetője mutatta be.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- F. K. Meško: Izbrano delo I-VI Mohorjeva družba v Celju (1954-1960)
- A. Baković: Drinske mučenice, Vlastita svjedočanstva, Svjedočanstva očividaca, Dokumenti, Anto Baković, Sarajevo 1990.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A drinai vértanúk boldoggá avatása lesz Szarajevóban
- Magyar nővér a drinai vértanúk között
- A Drinai vértanúk
- Newsaints.faithweb.com – 47 szlovén vértanú, akik a Második világháború idején, ill. utána haltak meg. Ugyanitt: Chira Sándor, Orosz Péter, ill. 76 pap és hívőtárs vértanúsága a Mukachevoi püspökségből. ]
- [1] Drinai vértanúk az "Isten szeretete leányai” társulatnak a tagjai voltak, inkább életüket, mint az erényt áldozták fel. 1941. december 15-én Csetnyikek csábították őket, de ők a Goražde laktanya első emeletéről ugrottak ki. Közülük ketten szlovének, egy osztrák, egy horvát és egy magyar volt (Bernardeta Banja, * 1912, június 17-én, Bjelovar melletti Veliki Grđevac-ban született). A vértanúsági per 1999-ben kezdődött.]
- [2] Többnyelvű honlap a Drinai vértanúkról (angol, német, olasz, horvát, szlovén, portugál és lengyel nyelven) ]

