Dorottya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Dorottya [1] női név a görög Dorotheosz név latinos nőiesítésének, a Dorotheának a magyarosított alakja. Jelentése: Isten ajándéka.[2]

Egy legenda szerint a név úgy keletkezett, hogy egy ókeresztény lány apjának a neve Dorus volt, az anyjáé Thea, és kereszteléskor ebből a két névből alkották meg a lány nevét, így jött létre a Dorothea.[3]

Képzett és rokon nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dolli [1]: a Dorottya angol megfelelőinek önállósult beceneve.[4]
  • Dóra [1]: a Dorottya névnek több nyelvben is meglévő önállósult beceneve.[2]
  • Dorina [1]: a Dorottya névnek kicsinyítőképzővel önállósult beceneve.[2]
  • Dorinka [1]: a Dorina magyar becenevéből önállósult.[2]
  • Dorisz [1]: a Dorottya angol beceneveként tartják számon, de eredetileg görög mitológiai név, egy tengeri nimfa neve.[2]
  • Dorit [1]: a Dorottya angol becenevéből önállósult.[2]
  • Dorka [1]: a Dóra és a Dorottya magyar becenevéből újabban önállósult név.[2]
  • Dorotea [1]: a Dorottya latin változatából származik.[2]
  • Doroti [1]: a Dorottya angol változatából származik.[2]
  • Tea [1]: a Dorottya, Teodóra és Terézia önállósult beceneve a német nyelvben, de a Thea önálló jelentése a görög nyelvben istennő.[5]

Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dorottya gyakori név volt a 16–18. században, majd hosszú időre elvesztette a népszerűségét.[3] Ez valószínűleg Csokonai Dorottya című vígeposzának köszönhető, mivel abban a címszereplő vénkisasszonyt hívták Dorottyának. A név elavultságára utal, hogy ugyanebben a műben a többi vénkisasszony neve (Orsolya, Adelgunda, Márta, Rebeka, Magdaléna) abban a korban szintén elavult névnek számított, míg a fiatal lányok nevei (Laura, Amália, Belinda, Rózsi) divatos nevek voltak.[3] Jókai Mór És mégis mozog a föld című regényének egyik főhőse Dorothea grófnő, akinek a nevéről Jókai így ír: „Valóban hercegi bátorság kell hozzá, hogy valaki a leányát Magyarországon Dorottyának merje kereszteltetni, ahol Csokonai gúnyhőskölteménye e nevet oly csihéssé tette; ámde híhatnák a grófnőt akár Meduzának vagy Hekaténak, azért ő ezzel a névvel is bámulatra méltó szépség volna.”[3]

1967-ben 43-an kapták ezt a nevet, és a 80-as években sem volt sokszor használt, de az 1990-es években ismét gyakorivá vált. A 2000-es években a 41-62. leggyakoribb női név.[2][6][7]

A Dorina az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években az 5-17. leggyakoribb női név.[2][7] A Dolli, Dorisz, Dorka és Doroti nevek az 1990-es években igen ritkán fordultak elő, a 2000-es években a Dorka a 34-55. leggyakoribb női név, a Dolli, Dorisz és Doroti nem szerepel az első százban.[2][7] Az 1990-es években a Dorinka, Dorit és Tea szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között.[2][7]

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dorottya, Dolli, Dorit, Dorka, Dorotea, Doroti: február 6.,[2] Dorina, Dorinka: február 6.[2], szeptember 2.[2] Dorisz: április 28.[2]

A népi időjóslásban a február 6-ai Dorottya-nap jeles nap, mivel azt tartották, hogy Ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna megtágítja, azaz ha Dorottya napján fagy van, akkor Zsuzsanna napján olvadni fog.

Dorottya-napi hagyomány volt több helyen, hogy ezen a napon nem szabad az asszonyoknak dolgozni, mert ha például varrni kezdenek, akkor megfájdul az ujjuk.

Híres Dorottyák, Dollik, Dorinák, Dorinkák, Doriszok, Doritok, Dorkák, Doroteák, Dorotik és Teák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Dorottyák, Dollik, Dorinák, Dorinkák, Doriszok, Doritok, Dorkák, Doroteák, Dorotik és Teák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetéknévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maga a Dorottya név ritkán fordul elő családnévként, inkább a belőle képzett rövid alakok: Dor, Dór, Dora, Dóra, Dorka, Durka, Dorko, Durkó, Dorkos, Doró.[3]

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népnyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • dórikancsó vagy dórikorsó: nagyméretű mázatlan vizeskorsó neve[3]
  • dórikályha vagy dorkó: sárból, vályogból, téglából rakott boglya alakú szobai kemence, amit a konyhából fűtenek[3]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dorottya-játékok: a 15. században elterjedt szokás szerint kis közösségek (céhek, iskolások, bányászok) adták elő Dorottya legendáját, néhol házról házra járva. Sokfelé farsangoló elemekkel bővült ki.[3]
  • Dorottya-ház: Csokonai Dorottyájáról elnevezett ház Kaposvárott.
  • Dolly bárány, az első klónozott emlős
  • Dolly Roll: magyar popzenekar
  • Dorotea község: település Svédországban

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Ladó-Bíró, 162. old.
  3. ^ a b c d e f g h Fercsik-Raátz, 101. old.
  4. Ladó-Bíró, 161. old.
  5. Ladó-Bíró, 242. old.
  6. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  7. ^ a b c d Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)