Dorogi hanglemezgyár

Dorogi hanglemezgyár
A lemezgyár területe ma
Típus	üzleti vállalkozás gyár
Alapítva	1976
Megszűnt	1995
Székhely	2510 Dorog, Esztergomi út 47.
Alapító	Magyar Hanglemezgyártó Vállalat
Termékek	hanglemez
Dorogi hanglemezgyár Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 59″, k. h. 18° 43′ 29″47.733, 18.7246
Sablon • Wikidata • Segítség

A Dorogi Hanglemezgyár, a Hungaroton hanglemezeket és kazettákat is gyártó vállalata 1976 és 1996 között működött Dorogon az Esztergomi út 47. szám alatt. Évente több mint tízmillió hanghordozót gyártottak. Kezdetben csak a Hungarotonnak, majd az 1980-as évek végén megjelenő kis és világméretű kiadóknak is préseltek itt lemezeket.

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV)

"Csendélet": Előkészítve a préseléshez (1980)

A magyar hanglemezkiadás 1951-ben kezdődött Magyarországon, amikor az állam megalapította a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot, melynek közel négy évtizeden át Magyarországon szinte kizárólag csak a szocialista országok márkái – Melódia, Eterna, Supraphon – jelentettek konkurenciát. Ennek hatására a magyar komoly– és könnyűzenei előadók és művészeink többsége is itt készítette felvételeit. Az 1960-as évektől megerősödött az export, így a korábbi Qualiton márkanevet felváltotta a Hungaroton márkanév. A Qualiton a népzenei termékeké maradt, majd az 1970-es évektől kisebb labelek jöttek létre (Pepita, Bravó, Krém, Start). 1976-ban a budapesti ipar dekoncentrációjával összefüggésben a Hungaroton kitelepült Dorogra, és felépítette a dorogi hanglemezgyárat. A '70-es és a '80-as évek jelentette az aranykort a lemezgyárnak, és a kiadónak, ugyanis abban az időben az előadók, és együttesek elérték az akkoriban százezer hanghordozó eladása után járó aranylemezt, a komolyzenei kiadványok pedig alacsony áruknak köszönhetően nagy számban terjedtek a világban. A könnyűzene több pénzt hozott a konyhára, de a komolyzene exportjából származó bevétel fedezte az import alapanyagok árát. A '80-as évek végén – 1988-ban – a hazai piac liberalizálása megváltoztatta a helyzetet, így hirtelen elérhetővé váltak azok a nyugati felvételek is (C. C. Catch, Modern Talking, Falco stb.) melyeket azelőtt szinte csak nyugatról lehetett beszerezni. Igaz, ezeknek az ára az akkori fizetésekhez képest elég drága volt.

Az 1990-es évek

Hanglemez préselés a budapesti Kábel, - és Műanyaggyárban (1959)

Az 1990-es évek elején visszaesett a Hungaroton forgalma, egyrészt azért, mert esedékessé vált a dorogi gyárra felvett bankkölcsönök visszafizetése, illetve az új hanghordozó, a CD elterjedése is szinte halálra ítélte a gyárat. Ezen okokból kifolyólag a vállalat felszámolás után meg is szűnt, így 1992-től Hungaroton Gong néven jelentek meg az új könnyűzenei lemezek, a komoly- és népzenei kiadványok pedig Hungaroton Classic márkanév alatt jöttek ki. 1995-ben privatizálták a dorogi hanglemezgyárat, majd 1995 áprilisában meg is szűnt. 1996-ban a gyár egy kis helyiségben még működött, de egyre nyilvánvalóvá vált, hogy a lemezgyártás véget ér.

A jövő

Magyarországon több mint tízezer lelkes lemezgyűjtő, DJ él, akik mind a mai napig esküsznek a hanglemezre, más néven vinylre. A kiadók többsége úgy véli, hogy az illegális letöltések miatt jelentősen csökkent a lemezekből járó jogdíjak bevétele, így többen is elgondolkoztak, hogy talán mégiscsak be lehetne újra indítani egy lemezgyárat Magyarországon. A volt dorogi gyár gépei Angliába kerültek, ahol a mai napig is a magyar gépsoron gyártják az ott megjelenő hanglemezeket. Ennek köszönhetően a gyártósort szinte lehetetlen előállítani, és a gépek megvétele sem egyszerű. Mindenesetre cég már lenne, aki a borítókat gyártaná.

Díjak, elismerések

A Hungaroton klasszikus kiadványai gyakran nyernek díjakat nemzetközi színekben. Említésre méltó a két MIDEM díj (Cannes Festival Awards) a Dohnányi hegedűversenyekért (1999) illetve a Bartók összkiadásért (2002), továbbá a Classical Internet Awards (2004) Kocsis Zoltán vezényelte Bartók szuper audói CD-ért, mely három díjat is elnyert.

Külső hivatkozások

• Cégtörténet - Hungaroton Records

Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. ISBN 963-00-4973-2  

Képgaléria

A hanglemezgyár területe 2018. szeptember 11-i felvételeken

• 
  Az egykori Dorogi hanglemezgyár bejárata
• 
  Az egykori Dorogi hanglemezgyár épületei
• 
  Az egykori Dorogi hanglemezgyár épületsora