Dombeya
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Dombeya wallichii |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
A Dombeya a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a Dombeyoideae alosztály névadó nemzetsége mintegy háromszáz fajjal. Nevét a főleg Peruban és Chilében kutató Joseph Dombey (1742–1795) utazóról, botanikusról kapta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A paleotropikus nemzetség fajainak mintegy negyede Afrikában, a többi Madagaszkáron él.
[szerkesztés] Megjelenése, felépítése
Az egyes fajok fehér vagy rózsaszín virágú fák vagy cserjék; a legtöbb faj virágai kicsik, jellegtelenek. Magjaik kicsi, kerek kapszulákban ülnek. Legismertebb közülük a nagy virágfejű, pálhás madagaszkári Dombeya wallichii.
[szerkesztés] Életmódja
A madagaszkári fajok tipikus trópusi növények, így a fagyot egyáltalán nem viselik el; az afrikaiak mérsékelten fagytűrők, így a mediterrán éghajlatú vidékeken is ültethetők.
[szerkesztés] Felhasználása
A D. x cayeuxii hibridfaj: a szép virágú örökzöld rosthársat dísznövénynek ültetik. Fagyérzékeny. Bokor vagy fa, de cserepes növényként is termeszthető. A nagy virágú fajok, kiváltképp a D. wallichii és a D. cacuminum elterjedt dísznövények.
Öt faj (például a D. umbellata nevű cserje) rostos háncsából kötelet készítenek.
[szerkesztés] Források
- Dombeya wallichii
- Dombeya burgessiae Gerr. ex Harv.
- A Pallas nagy lexikona
- Móró Mária Anna – Priszter Szaniszló – Szabó László Gy.: “Plantae Asiaticae rariores”, a Pécsi Egyetem Klimo-gyűjteményének ékessége…
- Révai lexikon
- Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 23. ISBN 3-938282-09-6
- DOMBEYA WALLICHII Tropical Hydrangea
