Diószeghy László
| Diószeghy László | |
| Született | 1877. június 19. Sepsiszentgyörgy |
| Elhunyt | 1942. február 18. (64 évesen) Borosjenő |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész, lepkegyűjtő, rovartani szakíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Diószeghy László (Sepsiszentgyörgy, 1877. június 19. – Borosjenő, 1942. február 18.) magyar festő, lepkegyűjtő, rovartani szakíró.
Életpályája[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön végezte, majd a budapesti és a müncheni szépművészeti akadémiára került. Pályáját mint tájképfestő kezdte, kora impresszionista festményeit többször kiállította a budapesti Nemzeti Szalonban, Aradon, Nagyváradon és Kolozsvárt. Templombelsőket is festett, 1 arcképfestményt és három akvarell tájképét őrzi a Székely Nemzeti Múzeum.
Lepkészszenvedélyének hódolva telepedett le 1907-ben Borosjenőn, ahol az alföld és hegyvidék találkozása gyűjtőmunkájának kedvezett, itt fejlesztette ki nagy lepkegyűjteményét. Szakközleményei a budapesti Rovartani Lapokban s a Hunyad megyei Múzeum román nyelvű közleményeiben (Publicațiile Muzeului Jud. Hunedoara, Déva, 1930), a Retyezát lepkevilágáról írt monográfiája a nagyszebeni Verhandlungen und Mitteilung des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften évfolyamaiban (1923-30) jelent meg.
Lepkegyűjteménye[szerkesztés]
Lepkegyűjteményének jelentős részét a Székely Nemzeti Múzeum Természetrajzi Tárában őrzik. Már 1931-ben szülővárosa múzeumának ajándékozta a lepkegyűjteményt, de azzal a kikötéssel, hogy haláláig nála maradhasson. A viharos történelmi körülmények közepette 1948-ban teljesült Diószeghy László végakarata, ekkor került szülőhelyére a gyűjtemény, amely gazdag faj- és egyedszáma miatt tudományos szempontból igen értékes.
A lelkiismeretes és következetes gyűjtőmunka által Diószeghy Lászlónak sikerült új fajokat (Orthosia schmidtii Diósz.) és állatföldrajzi szempontból jelentős ritkaságokat (Arytrura musculus Men. Amphipoea fucosa Frr. stb.) gyűjtenie. Fajgazdagsága mellett Diószeghy gyűjteménye a lelőhelyek (60 hazai és 14 külföldi) változatossága miatt is roppant érdekes dokumentuma a lepkefaunának. A lelőhelyek közül első helyen áll az Arad megyei Borosjenő (az anyag 60%-a), utána a Retyezát-hegységi példányok következnek (25%). Gyűjtött még a Codru- és a Hargita-hegységben, a Berecki-havasokban, Szovátán, Sepsiszentgyörgyön.[1] Összesen 40 000 lepkét gyűjtött, ebből 25 000 lepkét őriznek Sepsiszentgyörgyön, a többi a világ más múzeumaiba került. Lepkegyűjteményéről 1987-ben készült katalógus.
Emlékezete[szerkesztés]
Borosjenőn emléktáblát állítottak a biológus festőművész emlékére.
Irodalom[szerkesztés]
- Balogh Ernő: Diószeghy László festőművész és természetkutató. A Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve, Marosvásárhely, 1955. 90-95.
- I. Căpușe-A. Kovács: Colecția de lepidoptere L. Diószeghy și realizatorul ei. Revista Muzeelor, 1970/2.
- Kovács Sándor: Tudós és művész. A Hét 1973/5.
- KOCS I.: Zoológus munkatársak levelezése a Székely Nemzeti Múzeummal, 1928-1932. Acta (Emlékkönyv). Sepsiszentgyörgy, T3 Kiadó, 2002. pp. 87–125.
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
További információk[szerkesztés]
- Diószeghy László lepkegyűjteménye Archiválva 2012. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Diószeghy László festőművész biológus, videó
.svg){kind=small}