Diskurzus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A diskurzus jelentése egyrészt

  1. párbeszéd; másrészt
  2. (a francia és angol nyelvű szakirodalomban) gyakran a (koherens) szöveg szinonimája; továbbá
  3. (a kommunikatív cselekvéssel szemben) a metakommunikáció, mint párbeszéd a magától értetődőnek feltételezett jelentés összefüggésekről.

Szemantikában a diskurzus több mondatból álló nyelvészeti egység, mint amilyen a társalgás, a vita vagy az előadás. Számos jelző kísérheti.

A diskurzuselemzés az egy beszélt nyelvközösséget alkotó emberek által használt nyelv tanulmányozását jelenti. Vizsgálja a nyelv formáját és funkcióját, továbbá beletartozik a beszélt és az írott nyelvi közlés is. Azokat a nyelvi sajátosságokat nevezi meg, amelyek különböző műfajokra jellemzők, továbbá azokra a kulturális és szociális tényezőkre, amelyek abban segítenek nekünk, hogy a különböző szövegtípusokat és beszédet értelmezni és interpretálni tudjuk. A szövegek elemzésébe tartozik a mondatokon áthúzódó témakifejtés és kohézió, míg a beszélt nyelv tanulmányozása ezeken túl koncentrálhat a fordulatokra, a társasági érintkezés nyitó és záró kereteire, és a narratív szerkezetre.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A diskurzuselemzés több tudományágból alakult ki, így a szociolingvisztikából, antropológiából, szociológiából és a szociálpszichológiából. A diskurzuselemzés többféle elméleti megközelítésen nyugszik, és számos elemzési mód/terület létezik, többek között:

  • Beszéd-cselekvés elmélet
  • Interakciós szociolingvisztika
  • A beszéd etnográfiája
  • Pragmatika
  • Társalgás elemzés
  • (Nyelvi) változat elemzés

Bár ezek a megközelítések a használt nyelv más és más szempontját hangsúlyozzák, a közös bennük az, hogy a nyelvet társadalmi interakciónak tekintik.

Diskurzus a szociológiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalomtudományban a diskurzust intézményesült gondolkodási módnak tekintik, olyan szociális határvonalnak, amely megszabja, hogy egy adott témáról mit lehet mondani. A diskurzusok mindenről befolyásolják nézeteinket, más szóval a diskurzus kikerülhetetlen fogalom és jelenség az élet/valóság leírásában. Például két teljesen más diskurzus folytatható a különböző gerilla mozgalmakról: az egyik szabadságharcosoknak, a másik terroristáknak nevezi őket. Vagyis a megválasztott diskurzus adja meg a szókincset, a kifejezéseket, sőt még a stílust is a közléshez. A diskurzus szorosan összefügg a hatalomról és az államról szóló különböző elméletekkel, főleg azért, mert a diskurzus meghatározása nem más, mint a realitás meghatározásának az eszköze.

A diskurzus társadalmi fogalmát gyakran összekapcsolják Michel Foucault francia filozófus (1926-1984) nevével.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]