Dirichlet-karakter
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Az analitikus számelmélet egyik fontos eszköze, a Dirichlet-karakter (röviden: karakter) olyan χ függvény, ami a pozitív egészeket komplex számokra képezi, továbbá:
- van olyan pozitív egész k, hogy minden n-re χ(n) = χ(n + k) teljesül, tehát a karakter periodikus, k periódussal.
- χ(n) = 0 minden n-re, aminek van közös osztója k-val.
- χ(mn) = χ(m)χ(n) minden pozitív m-re és n-re, tehát χ teljesen multiplikatív.
- χ(1) = 1.
Példák [szerkesztés]
A legegyszerűbb példa a χ0 főkarakter: χ0(n)=1, ha (n,k)=1, különben 0.
Ha k=4, akkor egy további példa az a χ függvény, ami χ(n)=1, ha n 4-gyel osztva 1-et ad maradékul, χ(n)=-1, ha n 4-gyel osztva 3-at ad maradékul, a páros helyeken pedig 0.
Ha p prímszám, akkor a
Legendre-szimbólum p periódusú Dirichlet-karakter.
Tulajdonságaik [szerkesztés]
- Minden nemnulla χ(n) érték φ(k)-adik egységgyök.
- A k periódusú Dirichlet-karakterek száma φ(k) (φ(k) az Euler-féle φ-függvény)
- Ha
, akkor
- Ha
, akkor
Dirichlet-féle L-függvények [szerkesztés]
Egy χ Dirichlet-karakter segítségével a következő Dirichlet-féle L-függvény definiálható:
ahol s olyan komplex szám aminek a valós része 1-nél nagyobb. Erre teljesül az Euler-féle szorzatelőállítás:
ahol p a prímszámokon fut végig.
Az analitikus folytatás módszerével az egész komplex síkon értelmezett meromorf függvénnyé terjeszthető ki.
A Dirichlet-féle L-sorok kiterjesztései a Riemann-féle zéta-függvénynek és nemtriviális gyökeik elhelyezkedésére vonatkozik az általánosított Riemann-sejtés.
A Dirichlet-karaktereket és a hozzájuk tartozó L-függvényeket Dirichlet vezette be 1831-ben a számtani sorozatok prímszámaira vonatkozó tétele bizonyításához.


, akkor
, akkor

