Dioxin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- Ennek a cikknek a tárgya az a két heterociklikus vegyület amelyek összetételi képlete C4H4O2. Azt a cikket, ami arról a vegyületcsoportról szól, amely tagjainak nagy a jelentősége környezetszennyező mérgező hatásuk miatt, és amelyeket a technikai és tudományos irodalom PCDD, vagy dioxinoknak nevez (lásd lejjebb) lásd poliklór-dibenzodioxin
Dioxin a neve annak a két szerves heterociklikus vegyületnek, amelyek egymás izomérjei, nevük: 1,2-dioxin (vagy o-dioxin) és 1,4-dioxin (vagy p-dioxin. Szerkezeti képletüket a jobboldali ábra mutatja. Mindkettő a heterociklikus vegyületek családjába tartozik.
Az orto izomer, 1,2-dioxin peroxid típusú szerkezete miatt igen instabil. Erről még nem találtunk információt a CAS száma kivételével, ami 289-87-2
1,4-dioxint elő lehet állítani cikloaddicóval Diels-Alder reakció [1] alkalmazásával
| Dioxin | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | 1,4 Dioxin |
| Más nevek | p-dioxin |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C4H4O2 |
| Moláris tömeg | 87,07 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | igen lobbanékony (F) mérgező(T) |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
[szerkesztés] A Dioxin szó más jelentései
A dioxin szó vonatkozhat általánosságban mindazokra a szerves vegyületekre amelyek molekuláinak szerkezetében egy fenti értelmű dioxin váz szerepel, vagyis a dioxin szerkezetében helyettesítő atomcsoportok is szerepelnek. Erre jó példa a dibenzo-p-dioxin, szerkezeti képlete alább. Lásd Dibenzodioxin.
Fontos megjegyzést érdemel, hogy a technikai és tudományos irodalom dioxinnak nevezi lazán és rövidítésképpen a dibenzo-p-dioxin klórozott származékait is amelyeket igen nagy környezetszennyező szerepük miatt jelenleg a szakirodalom igen gyakran tárgyal. Ezekről részletesen a poliklór-dibenzodioxin cikk ír.
[szerkesztés] Hivatkozás
- ^ R. Alan Aitken, J. I. G. Cadogan and Ian Gosneya (1994.). „Effect of ring strain on the formation and pyrolysis of some Diels–Alder adducts of 2-sulfolene (2,3-dihydrothiophene 1,1-dioxide) and maleic anhydride with 1,3-dienes and products derived therefrom”. J. Chem. Soc., Perkin Trans. 1: 927 - 931. DOI:10.1039/p19940000927.
[szerkesztés] Lásd még
 |
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
