Dinictis
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő eocén – kora oligocén | ||||||||||||||||||||||
 Dinictis sp. koponya |
||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dinictis témájú médiaállományokat. |
A Dinictis az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a kihalt ál-kardfogú macskák (Nimravidae) családjához tartozó nem.
Tartalomjegyzék |
Tudnivalók [szerkesztés]
A Dinictis-fajok 30,8-20,6 millió évvel éltek ezelőtt, a késő eocén korszaktól a kora oligocén korszakig. A nem fajai Észak-Amerika endemikus élőlényei voltak, és körülbelül 10,2 millió évig maradtak fent.[1] Mint az oligocén primitív macskaszerű ragadozója, már az igazi Carnivorák közé tartozott. Bár a kardfogú tigrisekkel is mutatot rokonságot, azonban koponyaalkata alapján mégis a macskaalkatúak közé soroljuk. Felső szemfogai a tipikus macskaalkatúakénál nagyobbakra nőttek, de nem érték el a kardfogúaknál megfigyelt szélsőséges méretet. Megjegyezendő azonban, hogy alsó állkapcsán a felső szemfogakkal szemben bemélyedés található, ami viszont a kardfogúak sajátja.
Rendszertani besorolása [szerkesztés]
A Dinictis nevet Joseph Leidy adta 1854-ben. A Dinictis típusfaja a Dinictis felina. 1854-ben Leidy az ál-kardfogú macskák családjába helyezte a nemet. 1982-ben Flynn és Galiano a családon belül, a Nimravinae alcsaládba sorlta a nemet; 1991-ben Bryant és 1998-ban Martin megerősítette a Dinictis idetartozását.[2][3]
Rendszerezésük [szerkesztés]
A nembe az alábbi fajok tartoznak:
Megjelenésük [szerkesztés]
Az állatok teste vékony, körülbelül 110 centiméter hosszú volt marmagasságuk a 0,6 métert érte el. Lábuknak hossza 20 centiméter volt, mancsukon a karmok nem voltak teljesen visszahúzhatók. A rövid végtagok öt ujjban végződöt. Hosszú farokkal rendelkeztek. A Dinictis-fajok igen hasonlítottak a Hoplophoneusokra. Koponya alakjuk inkább a macskaformákéra, mint a kardfogú macskaformákéra hasonlít. Összehasonlítva a legutóbbi kardfogú macskaformákkal, a Dinictiseknek jóval kisebb szemfogaik voltak, de azért kissé kilátszottak a szájból. Az alsó állkapcson, ahol a szemfogak ültek pihenés közben, a bőrből tokszerű képződmény alkult ki.
A modern macskaféléktől eltérően, amelyek ujjaikon járnak, a Dinictisek az egész talpfelületüket használták. A Dinictis-fajok hasonlíthattak a mai leopárdra, és lehet, hogy hasonló életmódot folytattak. Mivel szemfogaik még nem fejlődtek hatalmas méretűre, a zsákmányt jobban feltudták darabolni, emiatt arra vadászott ami éppen eléje került (a nagyobb szemfogú nemeknél, a „kardfog” zavarta a rágást). Habár kisebb szemfogakkal rendelkeztek, a Dinictis-fajok élőhelyüknek erőteljes uralkodói voltak.
Ökológia [szerkesztés]
A Dinictisek az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területén éltek. Lehet, hogy egy paleocén kori Miacidaszerű állatból evolúáltak. Maradványaikat a kanadai Saskatchewan tartományban és az USA-beli Dél-Dakota, Észak-Dakota, Colorado, Montana, Nebraska, Oregon és Wyoming államokban fedezték fel.
Források [szerkesztés]
- ↑ PaleoBiology Database: Dinictis, basic info
- ↑ J. J. Flynn and H. Galiano. 1982. Phylogeny of early Tertiary Carnivora, with a description of a new species of Protictis from the middle Eocene of northwestern Wyoming. American Museum Novitates
- ↑ H. N. Bryant. 1991. Phylogenetic relationships and systematics of the Nimravidae (Carnivora). Journal of Mammalogy.
Benes, Josef. Prehistoric Animals and Plants. 204. old. Prague: Artua, 1979.
