Dimetil-tereftalát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dimetil-tereftalát
Dimethylterephthalat.svg
IUPAC-név Dimetil-tereftalát
Más nevek Tereftalátsav-metilészter, DMT,

metil-tereftalát, dimetil-p-ftalát,
1,4-benzoldikarbonsav-dimetilészter,
di-Me-tereftalát,
metil-4-karbometoxibenzoát,
metil-p-(metoxikarbonil)benzoát,
dimetil-4-ftalát,
dimetil-1,4-benzoldikarboxilát

Kémiai azonosítók
CAS-szám 120-61-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H10O4
Moláris tömeg 194,19 g/mol
Megjelenés fehér
Sűrűség 1,2 g/cm³ (szilárd)
Olvadáspont 140-142°C
Forráspont 288°C
Oldhatóság (vízben) 36 mg/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok (nincs)[1]
S mondatok (nincs)[1]
Lobbanáspont 141 °C[1]
Öngyulladási
hőmérséklet
520 °C[1]
LD50 >3200 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A dimetil-tereftalát (DMT) a tereftálsav és metanol észtere. Poliészter gyártásra használják, beleértve a polietilén-tereftalátot és politrimetilén-tereftalátot. Molekulájában a benzolgyűrűhöz para helyzetben (azaz az első és negyedik szénatomhoz) metilészter csoportok kapcsolódnak.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g A dimetil-tereftalát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. 11. 07. (JavaScript szükséges) (németül)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethyl terephthalate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]