Dimetil-tereftalát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Dimetil-tereftalát | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | Dimetil-tereftalát |
| Más nevek | Tereftalátsav-metilészter, DMT, metil-tereftalát, dimetil-p-ftalát, |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [120-61-6] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C10H10O4 |
| Moláris tömeg | 194,19 g/mol |
| Megjelenés | fehér |
| Sűrűség | 1,2 g/cm³ (szilárd) |
| Olvadáspont |
140-142°C |
| Forráspont |
288°C |
| Oldhatóság (vízben) | 36 mg/l (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | (nincs)[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
| Lobbanáspont | 141 °C[1] |
| Öngyulladás hőmérséklete |
520 °C[1] |
| LD50 | >3200 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A dimetil-tereftalát (DMT) a tereftálsav és metanol észtere. Poliészter gyártásra használják, beleértve a polietilén-tereftalátot és politrimetilén-tereftalátot. Molekulájában a benzolgyűrűhöz para helyzetben (azaz az első és negyedik szénatomhoz) metilészter csoportok kapcsolódnak.
Hivatkozások [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethyl terephthalate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
