Digitális tanuló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kétféle digitális tanuló fogalmat, a „digitális bennszülött” és a „digitális bevándorló” fogalmát Marc Prensky használta 2001-ben megjelent "Digital Natives, Digital Immigrants" c. kétrészes cikkében.

A cikk első részében [1][2] Prensky kifejti, hogy környezetünk – különös tekintettel az új infokommunikációs lehetőségek (számítógépes hálózatok, mobiltelefon) hogyan változtatják meg a gyermekek oktatással szemben támasztott igényeit. Bevezeti a digitális bennszülött (gyermek) és a digitális bevándorló (tanár) fogalmát. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tanároknak és az oktatásnak kell igazodnia a megváltozott tanulói elvárásokhoz. Az új fajta megközelítést, a „jövő” oktatási tartalmát példákon keresztül mutatja be.

A cikk második részében [3] Prensky neurobiológiai kutatási eredmények hivatkozásával támasztja alá, hogy az új vizuális médiában gazdag és infokommunikációs technológiával átszőtt környezetben felnövő gyermekek agya másképp fejlődik, ezért viselkednek másképp mind 20-30 évvel ezelőtt élő társaik és igényelnek más oktatási módszereket és tananyag tartalmat.

Az Info Savvy Group nemzetközi tanácsadó csoport [4], amely sok területen – többek között az oktatás, felmérés, értékelés és tananyagfejlesztés – folytat tevékenységet.

Ian Jukes az Info Savvy Group vezetője előadásai során és publikációiban hivatkozza [5] Marc Prensky munkáját.

Az Apple Inc. oktatási szférát célzó marketing kampánya[6] az Info Savvy Group (Ian Jukes és Anita Dosaj) 2003-as publikációjára hivatkozik, amikor weblapján bemutatja a digitális bennszülött és a digitális bevándorló közötti különbségeket.[7]

Ian Jukes és Anita Dosaj szerint a „született digitális tanuló” anyanyelve az internet, míg az „emigráns digitális tanárok” csak megtanulták azt. Ebből adódik egy sor preferenciakülönbség a két tábor között.

Született digitális tanuló Emigráns digitális tanár
az információhoz többféle média által jut el (gyors hozzáférés) nyomdafesték-sovinizmus (lassú hozzáférés)
párhuzamos információfeldolgozás, párhuzamos terhelhetőség egyszintű információfeldolgozás, egyszintű terhelhetőség
kép, hang és videó preferenciája a szöveggel szemben szöveg preferenciája a kép, hang és videóval szemben
non-lineáris feldolgozási mód lineáris információfeldolgozás
szimultán interakció preferenciája egyéni munkavégzés preferenciája
belső tanulási motiváció külső kényszerhez kötött tanulási motiváció
azonnali jutalomorientáltság késleltetett jutalomorientáltság
a releváns, azonnal használható információk tanulásának preferenciája irányított, curriculáris tanulási mód standard tesztekkel a végén

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]