Digilektus

A digilektus a (tágabb értelemben vett) számítógép közvetítette kommunikáció (CMC, computer-mediated communication) nyelvhasználati módjának, egy új nyelvváltozatnak a megnevezése. Az elnevezést Veszelszki Ágnes vezette be a nyelvtudományba 2010-ben.

A számítógép közvetítette kommunikáció megnevezései

Az internetnyelvészet egyik első monográfusa, David Crystal a digitális kommunikáció nyelvváltozatára a netspeak terminust alkalmazza (a digitális nyelvváltozat megnevezésére a későbbiekben a következőket sorolja fel: textese, slanguage, new hi-tech lingo, hybrid shorthand), és kétnyelvűnek, bilingvisnek tartja az e nyelvváltozatot is beszélőket. Mindezzel szemben áll az a vélemény, amely szerint az internetes szövegtípusok olyannyira heterogének, annyiféle szövegfajta jellemzőit egyesítik magukban, hogy lehetetlenség a netspeakhez hasonló általánosításokat tenni. Ám éppen a heterogenitás és a különféle mintákat magába olvasztó jelleg a digitális kommunikáció sajátsága. A heterogenitást emelik ki más szerzők is, a következő megnevezések is ezt tükrözik: az ún. írott interaktív regiszter egyik legfontosabb jellemzőjének azt tartják, hogy a dialogikus elemek erősödnek e nyelvváltozatban. A médiumváltás nyelvi változást hoz magával, ezzel egy új, digitális nyelvi regiszter létrejötte jár együtt: ez a virtuális vagy digitális textualitás. A magyar szakirodalom alapján meg kell említeni a másodlagos szóbeliség fogalmát (Balázs Géza), a szimbolikus írásbeliséget (Bódi Zoltán), az új beszéltnyelviséget (Bódi Zoltán) és a virtuális írásbeliséget (Érsok Nikoletta) az új nyelvi létmód megnevezésére. E sorba illeszkedik a digilektus terminus is (Veszelszki Ágnes).

Nyelvtudományi státusza

A nyelvváltozatok rendszerébe való besorolása nem egyértelmű: különböző szempontok figyelembe vételével lehet szociolektus, mediolektus vagy stílusréteg. A szociolektus egy társadalmi csoporthoz kapcsolható nyelvváltozat. Abból a szempontból a digilektus lehet szociolektus, ha feltételezünk egy sajátos társadalmi csoportot, a számítógépezőkét, ám félő, ebben az esetben túl tág lesz ez a csoport.

A nyelvváltozat azonban sokkal inkább a kommunikáció közvetítő közegéhez, a médiumhoz kapcsolódik, megjelenését az eszköz determinálja: a legtöbb nyelvhasználó akkor használja a digilektusra jellemző alakokat, ha számítógépen ír. E gondolatmenet alapján a digilektus egyfajta mediolektus, azaz médium szerinti nyelvváltozat (Heinrich Löffler).

Szathmári István stílusréteg-definíciója alapján – „a nyelv részrendszere”; „a társadalmi-kulturális körülmények hatására történetileg kialakult és funkcionálisan különböző közlésmódok” – a stílusrétegek közé is illeszthető a digitális nyelvváltozat.

A nyelvváltozat új mivolta, illetve a folyamatos átalakulása, kialakulatlansága miatt egyelőre nem helyezzük el rendszerben, mindössze elfogadjuk megjelenését, és dokumentáljuk hatásait.

A digitális nyelvhasználat, a digilektus volt a témája a 2014. májusi középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatsorának.

Műfajai

• e-mail
• fórum (-poszt és -komment)
• blog
• vlog
• tweet
• cset (chat) és IM (instant messaging)
• poszt a közösségi oldalakon, komment
• sms

Jellemzői

• Formai sajátosságok

A digitális nyelvhasználat formai-írástechnikai jellegzetességei között rendszerint a következőket tartják számon: rövidítések, helyesírási változások és változatok, csupa kisbetűs írás, ékezetek és írásjelek elhagyása, illetve az emotikonhasználat.

• Lexikai jellegzetességek

A digilektus szókincsével kapcsolatban a következő öt sajátosságot emelik ki:

1. idegen (angol) nyelvi hatás;

2. neologizmusok: új szóalkotások és új kollokációk;

3. informatikai szókincs;

4. „töltelékszavak”, diskurzusjelölők;

5. szleng és tabutörés; csoportnyelvi elemek.

• Grammatikai jellemzők

A digilektus grammatikai jellemzői között ezeket szokás vizsgálni: redukált formák (például: rövidítések), beszélt nyelvi partikulák, indulatszók, beszélt nyelvi jellemzők (redukció, ellipszis, megakadásjelenségek), a mellérendelő összetett mondatok túlsúlya az alárendelőkkel szemben, gyors reakció a nyelvi változásra.

• Nyelvhasználati (pragmatikai) tulajdonságok

A digilektus gyorsan reagál a nyelvi divatokra.

Kiemelten fontos a viszonylag spontánnak tekinthető digitális szövegekben – a nyelvi rituálék (köszönés, elbúcsúzás, köszönetmondás) szerepe.

Általánosító, minden egyes szövegformára egyaránt helytálló kijelentéseket nem lehet tenni az internetes tegezéssel-magázással kapcsolatban. A magánjellegű műfajok igazodnak a kommunikációs partnereknek az offline világbeli szokásaihoz. A nyilvános cseten, a fórumokban szinte általánosnak tekinthető a tegeződés, akár a való életben ismeretlenek között is. A tegeződést az anonimitás, a névtelenség és arctalanság is elősegíti.

Források és szakirodalom

• Androutsopoulos, Jannis K. – Ziegler, Evelyn 2003. Regionalismen in einer Chat-Gemeinschaft. In: Androutsopoulos, Jannis K. – Ziegler, Evelyn (Hrsg.): „Standardfragen”. Soziolinguistische Perspektiven auf Sprachgeschichte, Sprachkontakt und Sprachvariation. Peter Lang, Frankfurt am Main, 251–279.
• Balázs Géza 2004. Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata. Magyar Nyelvőr 36–53.
• Balázs Géza 2005. Az internetkorszak kommunikációja. In: Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Gondolat–Infonia, Budapest, 25–57.
• Bódi Zoltán 2004a. A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Gondolat Kiadó, Budapest.
• Bódi Zoltán 2004b. Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban. Magyar Nyelvőr 286–294.
• Bódi Zoltán 2005. Szimbolikus írásbeliség az internetes interakcióban. In: Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Gondolat–Infonia, Budapest, 195–212.
• Bonka, Boneva – Kraut, Robert – Frohlich, David 2003. E-Mail und interpersonale Beziehungen. Das Geschlecht macht den Unterschied. In: Höflich, Joachim R. – Gebhardt, Julian (Hrsg.): Vermittlungskulturen im Wandel. Brief, E-mail, SMS. Peter Lang, Frankfurt am Main – Berlin – Bern – Bruxelles – New York – Oxford – Wien, 147–172.
• Crystal, David 2001. Language and The Internet. Cambridge University Press, Cambridge.
• Crystal, David 2008. Txtng. The gr8 db8. Oxford University Press, Oxford et al.
• Dittmann, Miguel 2001. Sprachverwendung im Internet. Untersuchungen des Internet Relay Chat (IRC) in Deutschland und Frankreich. Éditions Indoles, Sarlat.
• Dürscheid, Christa 2005. E-Mail – verändert sie das Schreiben? In: Siever, Torsten – Schlobinski, Peter – Runkehl, Jens (Hrsg.): Websprache.net. Sprache und Kommunikation im Internet. Walter de Gruyter, Berlin – New York, 85–97.
• Dürscheid, Christa 2006. Einführung in die Schriftlinguistik. 3., überarbeitete und ergänzte Auflage. Vandenhoek&Ruprecht, Göttingen.
• Eckkramer, Eva Martha – Eder, Hildegrund Maria 2000. (Cyber)Diskurs zwischen Konvention und Revolution. Eine multilinguale textlinguistische Analyse von Gebrauchstextsorten im realen und virtuellen Raum. Peter Lang, Frankfurt am Main et al.
• Érsok Nikoletta Ágnes 2003. Írva csevegés – virtuális írásbeliség. Magyar Nyelvőr 99–104.
• Ferrara, Kathleen – Brunner, Hans – Whittemore, Greg 1991. Interactive written discourse as an emergent register. Written Communication 8/1: 8–34.
• Fix, Tina 2001. Generation @ im Chat. Hintergrund und explorative Motivstudie zur jugendlichen Netzkommunikation. KoPäd Verlag, München.
• Frehner, Carmen 2008. Email – SMS – MMS. The Linguistic Creativity of Asynchronous Discourse in the New Media Age. Peter Lang, Bern et al.
• Höflich, Joachim R. 2003. Mediatisierung des Alltags und der Wandel von Vermittlungskulturen. In: Höflich, Joachim R. – Gebhardt, Julian (Hrsg.): Vermittlungskulturen im Wandel. Brief, E-mail, SMS. Peter Lang, Frankfurt am Main et al., 7–20.
• Köhler, Thomas 1999. Methodik und Methodologie der Forschung zur Internet-Kommunikation. In: Frindte, Wolfgang – Köhler, Thomas (Hrsg.): Kommunikation im Internet. Peter Lang, Frankfurt am Main et al., 183–92.
• Löffler, Heinrich 1985. Germanistische Soziolinguistik. Grundlagen der Germanistik 28. Erich Schmidt Verlag, Berlin.
• Schlobinski, Peter 2000. Von Chatten im Cyberspace. In: Eichhoff-Cyrus, Karin – Hoberg, Rudolf (Hrsg.): Die deutsche Sprache zur Jahrtausendwende. Sprachkultur oder Sprachverfall? Dudenverlag, Mannheim.
• Schmitz, Ulrich 1995. Neue Medien und Gegenwartssprache. Lagebericht und Problemskizze. Osnabrücker Beiträge zur Sprachtheorie (OBST) 50. Osnabrück.
• Sieber, Peter 1998. Parlando in Texten. Zur Veränderung kommunikativer Grundmuster in der Schriftlichkeit. De Gruyter, Tübingen.
• Szathmári István 2004. Stilisztikai lexikon: stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
• Teplan, Annegret 2005. Kommunikation im Chat. Grundlagen, Instrumente, Bewertung. Verlag Dr. Müller, Berlin.
• Trudgill, Peter 1997. Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. JGYTF Kiadó, Szeged. ISBN 963-7171-73-8
• Veszelszki Ágnes 2010. Úton − a digilektus és a dialóguslevelek. In: Balázs Géza – H. Varga Gyula (szerk.): Az utazás szemiotikája. Magyar Szemiotikai Társaság –Líceum Kiadó, Budapest–Eger, 286−98.
• Veszelszki Ágnes 2011. Az infokommunikációs technológia hatása a nyelvre. PhD-értekezés, kézirat. ELTE BTK, Budapest.
• Veszelszki Ágnes 2012a. Új írásjelek digitális és kézzel írt szövegekben. Anyanyelv-pedagógia 2012/4.
• Veszelszki Ágnes (szerk.) 2012b. Netszótár. @-tól a Zukbergnetig. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Veszelszki Ágnes 2013a. Digilektus és netszótár. Irodalomismeret 2013/1: 184–97.
• Veszelszki Ágnes (szerk.) 2013b. A világhálóba keveredett ember. Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását? ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Veszelszki Ágnes 2013c. A digilektus hatása a dialóguslevelekre. Magyar Nyelv, 2013/4. 435–447.
• Veszelszki Ágnes 2013d. A digilektus hatása az írásbeli és a szóbeli kommunikációra egy kérdőíves vizsgálat alapján. Magyar Nyelvőr, 2013/3. 248–274.
• Veszelszki Ágnes 2015. Érzelemkifejezési módok a digitális kommunikációban: emotikonok és reakciógif-ek. Magyar Nyelvőr, 2015/1. 74–85
• Veszelszki Ágnes 2017a. Digilect. The Impact of Infocommunication Technology on Language. Berlin−Boston: Walter de Gruyter.
• Veszelszki Ágnes 2017b. Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába. Budapest: L'Harmattan.
• Wardhaugh, Ronald 1995. Szociolingvisztika. Osiris Századvég, Budapest.
• Ziegler, Arne 2002. E-Mail – Textsorte oder Kommunikationsform? In: Ziegler, Arne – Dürscheid, Christa (Hrsg.): Kommunikationsform E-Mail. Stauffenburg, Tübingen, 9–32.

Kapcsolódó szócikkek

• Szociolingvisztika
• Nyelvváltozat