Diadémszifaka
|
|
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Veszélyeztetett |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Propithecus diadema (Bennett, 1832) |
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Diadémszifaka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Diadémszifaka témájú médiaállományokat. |
A diadémszifaka (Propithecus diadema) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és az ugrómakifélék (Indriidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Madagaszkár szigetén honos, a keleti partvidék egyre fogyatkozó esőerdeinek lakója.
Alfajai [szerkesztés]
- Propithecus diadema diadema
- Propithecus diadema candidus
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 45–53 centiméter között található, súlya 4–6 kilogramm. Farka nagyjából ugyanolyan hosszú, mint a teste. Nevét a fején található fehér színű szőrkoszorúról kapta. A faj színes bundát visel. Az arcrész fekete színű, háta szürke, végtagjai narancssárgák, kéz- és lábfeje fekete. A hátsó lábak erősek és nagyobbak a mellsőknél, hogy megkönnyítsék az ágak közti nekirugaszkodást.
Életmódja [szerkesztés]
Életük nagy részét a lombkoronaszinten töltik. Nappal aktív, de a legforróbb órákat pihenéssel töltik. Növényevő faj, virágokkal, levelekkel és gyümölcsökkel táplálkozik.
Szaporodása [szerkesztés]
A diadémszifaka kisebb családi csoportokban él, melyek többnyire 6–8 tagúak. A családból egyetlen pár szaporodik. A nőstény mintegy 150 napig tartó vemhességi idő után egyetlen utódot hoz a világra. A fiatal állat mintegy hathónapos korára kezd el szilárd táplálékot is fogyasztani, és 16 és 20 hónapos kora között válik ivaréretté.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
A diadémszifakát az élőhelyeit érintő nagyarányú erdőirtás érinti a legsúlyosabban. Vadászata korábban nem volt jellemző, mert a szifakák tabu alatt áltak, de mára már kezdenek elkopni ezek a tilalmak. A Természetvédelmi Világszövetség a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt.
Képek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)

