Közönséges aranybagoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Diachrysia chrysitis szócikkből átirányítva)
Közönséges aranybagoly
Az imágó
Az imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Macrolepidoptera
Öregcsalád: Bagolylepkeszerűek (Noctuoidea)
Család: Bagolylepkefélék (Noctuidae)
Nem: Diachrysia
Hübner, [1821]
Faj: D. chrysitis
Tudományos név
Diachrysia chrysitis
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Phalaena chrysitis Linnaeus, 1758
  • Phalaena aerifera (Sowerby, 1805)
  • Diachrysia disjunctaurea (Spuler, 1907)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges aranybagoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges aranybagoly témájú médiaállományokat és Közönséges aranybagoly témájú kategóriát.

A közönséges aranybagoly[1] vagy zöldfényű aranybagoly (Diachrysia chrysitis) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A közönséges aranybagoly elterjedési területe egész Európa, a sarki övezetig. A mély fekvésű területeken a leggyakoribb. A lepke nem ritka, mennyisége azonban erősen ingadozik. Minden évben nagyobb számban repül, de mivel éjszaka tevékeny, nem tűnik fel annyira, mint a gammabagolylepke (Autographa gamma).

Alfajai[szerkesztés]

  • Diachrysia chrysitis chrystis (Linnaeus, 1758)
  • Diachrysia chrysitis generosa (Staudinger, 1900)

Megjelenése[szerkesztés]

Ennek az aranybagolyfajnak az elülső szárnya 1,4–2,2 centiméter hosszú, alapszíne szürkésbarna, két széles aranyos vagy arany-zöld sávval, melyek világos szegélyűek, és gyakran egymással össze vannak kötve. A hátulsó szárny barna vagy barnásszürke.

Életmódja[szerkesztés]

A közönséges aranybagoly ligeterdők, lápok, folyók és patakok mente, utak széle, kertek és parkok lakója. A lepke hernyói csalánnal, árvacsalánnal, pitypanggal és útifűvel táplálkoznak.

Szaporodása[szerkesztés]

Az aranybagolynak évente két nemzedéke van, az I. májustól július elejéig, a II. július végétől szeptember végéig repül. A hernyóidőszak az I. nemzedéknél szeptembertől májusig, a II.-nál júniustól júliusig tart. Az II. nemzedék által rakott tojásokból kikelő hernyók telelnek át, ők alakítják ki a következő év I. generációját.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pastorális Gábor, Buschmann Ferenc, Ronkay László (2016. május 9.). „Magyarország lepkéinek névjegyzéke” (PDF). e-Acta Naturalia Pannonica 12, 1-258.. o. HU ISSN 2061-3911. (Hozzáférés: 2017. január 10.)  

Források[szerkesztés]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Ronkay, L., 1986: Taxonomic and zoogeographical studies on the Palaearctic and Indo-Australian Plusiinae (Lepidoptera, Noctuidae). Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 78: 205-218. Full article: [1].