Diákhitel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar Diákhitel egy olyan speciális kölcsönfajta, amit kizárólag a felsőoktatásban tanuló diákok igényelhetnek. 2001-től 2009 decemberéig már több, mint 285 000 hallgató élt ezzel a lehetőséggel, és közülük 60 000 már minden tartozását visszafizette.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A magyar Diákhitel jellemzői

A Diákhitelt 2001-ben a Magyar Köztársaság Kormánya hívta életre. A Diákhitel Központ rendkívül kedvező feltételekkel vesz fel hiteleket hazai és külföldi befektetőktől. Ebből a pénzből önköltségi elven, üzleti haszon nélkül nyújt kölcsönt a diákoknak. Ennek köszönhető, hogy a Diákhitel kamata a felét sem éri el a hozzá leginkább közel álló banki hitelfajták (pl. személyi kölcsönök) átlagos kamatának.

A Diákhitelt bárki igényelheti, aki nem múlt még el 40 éves, magyar állampolgár, és valamelyik felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Nincs hitelbírálat, nem kell kezes és más fedezet sem. Szabadon elkölthető, igényelhető egy összegben vagy havonta, a törlesztést pedig csak a tanulmányok befejezése utáni negyedik hónapban kell elkezdeni. A havi törlesztőrészlet nem fix, hanem mindig a törlesztő jövedeleméhez (ill. bizonyos esetekben a minimálbérhez) igazodik. Bármikor díjmentesen lehet előtörleszteni, vagyis az előírtnál korábban visszafizetni. Az így befizetett összeg rögtön a tőketartozást csökkenti, vagyis gyakorlatilag ezzel szabályozható a törlesztés futamideje. Ha valaki úgy gondolja, akkor az alacsony összegű kötelező törlesztőrészletekkel hosszú évekre elnyújthatja a törlesztést, így marad pénze egyéb kiadásokra is (pl. otthonteremtés, családalapítás).

[szerkesztés] Felvehető összegek

Havi 15, 21, 25, 30 vagy 40 ezer forint. A költségtérítéses képzésben résztvevők havi 50 ezer forintot is kérhetnek. Speciális esetben – pl. ha az igénylő szülei már nem élnek, vagy éppen regisztrált álláskeresők – szemeszterenként további 50 ezer forinttal nőhet a Diákhitel összege.

[szerkesztés] Folyósítás

A hallgató határozhatja meg, hogy havi részletekben vagy szemeszterenként egy összegben kéri a Diákhitelt. Az első folyósítási nap ősszel október 15-e, tavasszal március 14-e.


[szerkesztés] Törlesztés

A tanulmányok ideje alatt nem kell törleszteni. A visszafizetést a hallgatói jogviszony megszűnése utáni negyedik hónaptól kell elkezdeni. A törlesztési kötelezettség független a munkaviszonytól. A Diákhitel törlesztési szabályainak kialakításánál különösen figyeltek arra, hogy a visszafizetés minden esetben az egyéni teherbíró képességhez igazodjon. Így az első két évben a havi kötelező törlesztőrészlet a minimálbér 6%-a, a harmadik évtől pedig a havi átlag bruttó jövedelem 6%-át kell befizetni. Ha valaki, aki költségtérítéses képzésen tanult, akár egyszer is felvette a számára kérhető legmagasabb összeget (ez 2008-ban 40 000, 2009-ben 50 000 Ft volt), akkor az első két évben a minimálbér 8%-át, a harmadik évtől a pedig a havi átlag bruttó jövedelem 8%-át kell havonta visszatörlesztenie.

A statisztikák szerint rendben folyik a törlesztés, a többség (96%) számára nem okoz gondot az időben történő fizetés. A Diákhitel Központ adatai szerint a hosszabb ideje nem fizetők aránya 4%. Döntő többségük nem bizonyos élethelyzetbe kerülve nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket, hanem meg sem kezdte a törlesztést, melynek induló részlete rendkívül alacsony összeg (2009-ben 4 140 Ft volt).

[szerkesztés] Kamat

A Diákhitel Központ a jogszabály szerint féléves kamatperiódusokban állapítja meg a Diákhitel kamatát. Ez az önköltségi elv betartásával, jogszabályi előírások szerint történik. Így egy adott kamatperiódusban a kamat mértéke mindig attól függ, hogy korábban mennyiért lehetett a piacról pénzt bevonni a hitelezéshez. Ha a piac jelentősen drágul, akkor ez megjelenhet a Diákhitel növekvő kamatában is; ha viszont „olcsóbban” lehet pénzhez jutni, akkor a kamat is csökkenhet. Ezt az összefüggést jól nyomon lehetett követni 2004-ben. Ekkor a dráguló piac a Diákhitel 2001-es induló, (9,50%-os) kamatát 11,95%-ra emelte, majd 2006-ban, a piac konszolidációja után a kamat újra lecsökkent a 9,50%-os szintre. A válság miatt dráguló forrásköltségek következtében 2009 első félévében a kamat mértéke 11,00%-ra emelkedett, majd a csökkenő piaci kamatlábakat követve 2009 júliusától 10,5%-ra mérséklődött. A 2010. július 1-jétől december 31-ig érvényes kamatláb mértéke évi 8,50%.

[szerkesztés] A visszafizetési görbe „púposodása”

Mivel nem a hitelállomány, a THM és a futamidő határozzák meg a törlesztőrészletet, hanem a jövedelem; a minimális törlesztőrészlet olyan alacsony is lehet, hogy az nem fedezi a kamatterheket, így az adósságállomány évről évre növekszik. Ez a jelenség jellemzően átmeneti, a jövedelem növekedésével ugyanis a törlesztőrészlet is növekszik.[1]

[szerkesztés] Forrás

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken