Destiny’s Child
| Destiny's Child | |
 |
|
| Információk | |
| Eredet |  Houston, Texas |
| Aktív évek | 1997 – 2002 2004 – 2005 |
| Műfaj | R&B, Pop, Hiphop, Gospel |
| Kiadó | Columbia Records |
| Kapcsolódó előadók | Lil Wayne, Wyclef Jean |
| Tagok | |
| Beyoncé Knowles (1990–2006) Kelly Rowland (1990–2006) Michelle Williams (2000–2006) |
|
| Korábbi tagok | |
| LaTavia Roberson (1990–2000) LeToya Luckett (1993–2000) Farrah Franklin (2000) |
|
|
|
|
| A Destiny's Child együttes weboldala | |
A Destiny's Child Grammy-díjas amerikai R&B lányegyüttes.
Az együttesnek végleges felállásban három tagja volt, ezek név szerint: Beyoncé Knowles, Kelly Rowland, és Michelle Williams.
A World Music Awards szerint a Destiny's Child volt minden idők legtöbb lemezét eladó női zenekara.[1][2] A csapat eddig összesítve 60 millió albumot és kislemezt adott el világszerte.[3] Az amerikai Billboard magazin szerint ők voltak a valaha volt harmadik legnagyobb trió.[4]
Tartalomjegyzék |
Karriertörténet [szerkesztés]
1990–1997: Kezdtek [szerkesztés]
Négyes felállásban indultak 1990-ben, ekkor a két alapító tag, Beyoncé Knowles, és LaTavia Robertson mindössze 9 évesek voltak. 1992-ben csatlakozott Beyoncé családi barátja, Kelly Rowland, majd egy évvel később Beyoncé padtársa LeToya Luckett. Első komoly szereplésük a Star Search vetélkedő volt, amelyet elvesztettek. A vetélkedő után Beyoncé apja, Mathew Knowles otthagyta munkáját, hogy saját kezébe vegye az zenekar menedzselését. A szigorú apa a csapattagoknak kemény edzéstáborokat rendezett, próbáikat pedig Beyoncé édesanyjának hajszalonjában tartották. A csapat eredeti neve Girl's Thyme volt amelyet 1993-ban változtattak Destiny's Childra. 1993-97 között helyi rendezvényeken, valamint felvezető zenekarként különböző r&b előadók koncertjein léptek fel. Végül 97-ben a Columbia Records szerződést ajánlott nekik. A lányok a Killing Time című dallal debütáltak, ami az 1997-es Men In Black című mozifilm soundtrack albumán kapott helyet.
1998-2000 Első stúdióalbum, rögös út a világhírnévig (személycserék) [szerkesztés]
Első nagylemezüket 1998. februárjában adták ki, Destiny's Child néven. Az albumról elsőként megjelent kislemez a No, No, No egészen listavezető helyig jutott a Billboard "Hot R&B/Hip-Hop" charton. A dal több mint 1 millió példányban kelt el az Egyesült Államokban. A nagylemezről még két kevésbé sikeres felvételt adtak ki Get On The Bus, valamint With Me Part 1 címmel. Ezek nem tudták reprodukálni az előző kislemez sikereit. A Destiny's Child album több mint egymillió példányban kelt el, és ezzel platina minősítést szerzett az USA-ban.[5]
Második nagylemezük 1999-ben kiadott The Writing’s on the Wall jelentette az igazi áttörést a csapat számára. A felvételen olyan producerek működtek közre mint, Kevin "She'kspere" Briggs, Rodney Jerkins, Dwayne Wiggins, Chad Elliot, Daryl Simmons és Missy Elliott. Habár az album nem nyitott csúcspozícióban a Billboard 200-as listáján csak a hatodik helyen, kereskedelmileg hosszútávon kiválóan szerepelt. Napjainking Amerikában több mint 6 millió példányt adtak el a lemezből. Az albumról megjelent Bills, Bills, Bills kislemez egészen az első helyig jutott a Billboard Hot 100 listán. Ez volt a csapat első listavezető dala, amelyet a továbbiakban még négy követett. Az albumról további három maxilemez jelent meg. Köztük a világhírnevet jelentő Say My Name című felvétel, amely mindemellett két Grammy-díjat is jelentett a lányoknak. Sikereik ellenére a csapatot több belső konfliktus feszítette. LaTavia és LeToya 2000-ben elhagyták a csapatot, és perbe fogták Mathew Knowlest. A lányokat viszont hamarosan két új énekes Michelle Williams, illetve Farah Franklin váltotta fel, azonban Franklin néhány hónap után szintén kivált a zenekarból, amely ezekután mint trió folytatta tovább.[6]
2001-2002 Survivor album, a csapat először feloszlik [szerkesztés]
2001-ben a Destiny's Child kiadta harmadik stúdióalbumát amely a Survivor címet kapta. Az felvétel az amerikai Billboard 200-as albumeladási listán rögtön az első helyen nyitott, 663 000 eladott példánnyal. A Survivorból napjainkig több mint 10 millió példány kelt el világszerte, ennek mintegy 40%-a az USA-ban. Az albumról három világsikerű szám jelent meg: elsőként a Charlie angyalai betétdalaként ismert Independent Woman Part 1, amelyet a Survivor valamint a Bootilicious felvételek követtek. Mindhárom dal egészen az első helyig jutott az Egyesült Királyságban, illetve top 3-ba került az Amerikai Egyesült Államokban is. A 2001-es Grammy-díjátadón az együttes ismét megkapta a "Legjobb R&B-dal együttestől" díjat, a Survivor dalért. Még ugyanebben az évben megjelent karácsonyi nagylemezük is melynek az 8 Days of Christmas címet adták. Ezek után 2002-ben a csapat bejelentette egy időre feloszlanak, hogy a a tagok szólókarrierbe kezdhessenek.[7] Michelle Williams kiadta első gospel albumát, Heart to Yours címmel, Kelly Rowland r&b valamint rock elemeket tartalmazó szólóprojektjét a Simply Deepet, végül 2003-ban megjelent Beyoncé Knowles első albuma a Dangerously in Love is.
2004-2005 Destiny Fulfilled album, a tagok szólókarrierbe kezdenek [szerkesztés]
Két év szünet után 2004-ben megjelent utolsó nagylemezük Destiny Fullfield néven. A felvétel több mint három millió példányban kelt el csak az Egyesült Államokban. 2005-ben a lányok világkörüli turnéra indultak, melynek a Destiny Fulfilled... And Lovin' It nevet adták. 2005. június 12-én a turné utolsó barcelonai állomásán bejelentették, hogy nem rendeznek több közös fellépést, hanem ezentúl mindenki a maga útját fogja járni, legyen az zenei, színházi, televíziós vagy filmkarrier.[8] Az együttes 2005-ben még kiadott egy válogatás albumot, amelyen szerepel eddigi utolsó közös felvételük a "Stand Up For Love" is.
2013 Superbowl fellépés és új album Love Songs [szerkesztés]
2013 január 12. a Destiny's Child hivatalos Facebook oldalán bejelentették, hogy a csapat ismét egyesül egy fellépés erejéig a 2013-as Superbowl sportesemény szünetében. Ezzel fellépéssel együtt a banda egy új albumot és kislemezt is megjelentet "Love Songs", illetve "Nuclear" címmel.[9]
Közvéleményben kialakult kép [szerkesztés]
A Destiny's Childot Paul Flynn a Guardian riportere a hatvanas évek híres lánycsapatához a The Supremeshez hasonlította, Beyoncét pedig az együttes vezető énekesnőjéhez Diana Rosshoz.[10] Lola Ogunnaike a The New York Times újságírója szerint, a Destiny's Child csak a kezdete volt Beyoncé már szinte szükségszerű szólókarrierjének.[11]
Diszkográfia [szerkesztés]
Stúdióalbumok [szerkesztés]
- 1998: Destiny's Child
- 1999: The Writing's on the Wall
- 2001: Survivor
- 2001: 8 Days Of Christmas
- 2004: Destiny Fulfilled
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ "Destiny's World Domination." Yahoo News Retrieved December 28., 2006.
- ↑ "Destiny’s Child Ruled at World Music Awards". Softpedia. Retrieved December 28., 2006.
- ↑ Billboard Online újság, 30. oldal - összes eladás. (Hozzáférés: 2012. március 4.)
- ↑ Greatest Trios of All Time
- ↑ Destiny's Child története, Allmusic.com (cikk angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 11.)
- ↑ Destiny's Child története, mtv.com (cikk angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 11.)
- ↑ Destiny's Child biográfia, musictrax.net (cikk angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 11.)
- ↑ Destiny's Child feloszlik, mtv.com (cikk angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 11.)
- ↑ Destiny's Child egyesül a 2013-as Superbowl-on, illetve új albumot jelentet meg.. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
- ↑ Destiny's Child-The Supremes analógia, guardian.co.uk (cikk angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 14.)
- ↑ Beyoncé és a Destiny's Child, nytimes.com (cikk angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 14.)
|
||||||||||||||
