Derfflinger-osztály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Derfflinger-osztály
SMS Luetzow.jpg
Hajótípus Csatacirkáló
Üzemeltető A Német Birodalom haditengerészetének zászlaja Német Birodalmi Haditengerészet
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 26 180 t (üresen)
30 707 t (teljesen)
Hossz 210,3 m
Szélesség 39 m
Merülés 8,22 m
Hajtómű kazán
Sebesség 26,5 csomó (49,1 km/h)
Hatótávolság 10 370 km 14 csomós sebesség mellett
11 290 km 14 csomós sebesség mellett (Hindenburg)
Fegyverzet
  • 8 db 305 mm-es ágyú
    (4 × 2)
  • 12 db 150 mm-es ágyú
    (12 × 1) (Derfflinger)
  • 14 db 150 mm-es ágyú
    (14 × 1) (Hindenburg, Lützow)
  • 12 db 88 mm-es ágyú
    (12 × 1)
  • 4 db 500 mm-es torpedóvető cső
    (Derfflinger)
  • 4 db 600 mm-es torpedóvető cső
    (Hindenburg, Lützow)
Páncélzat
  • övpáncél: 99-300 mm
  • ágyútornyok: 269 mm
  • torony 350,5 mm

Legénység 1112 - 1392 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Derfflinger-osztály témájú kategóriát.

Az SMS Derfflinger és testvérhajói, az SMS Lützow és az SMS Hindenburg voltak koruk legjobban sikerült hadihajói. A Derrflinger és a Lützow építése 1912-ben, míg a Hindenburgé 1913-ban kezdődött. Ezek a hajók a korábbi Seydlitz továbbfejlesztéseként készültek, már az összes lövegtornyukat a hajók középvonalán helyezték el, síkfedélzetű kialakításuk és teljesítményük a második világháború csatahajóit idézi. A II. világháborús Bismarck és Tirpitz csatahajó terveit a Derfflinger osztályból kiindulva készítették el.

A német csatacirkálókon előttük csak 28 cm-es ágyúkat használtak, a Derfflinger-osztály fő fegyverzetét azonban már a nagyobb 30,5 cm-es lövegek alkották. Gépeik 80 000 LE teljesítményt adtak le, ez több mint 28 csomós sebességre volt elég. Páncélzatban sem fukarkodtak a német mérnökök, a vízvonalnál több mint 300 mm-es KC páncéllemezek oltalmazták őket az ellenséges gránátoktól, miként a hajók többi része is megfelelő védelemben részesült. 210 m-es hosszukkal és 31 220 tonnás vízkiszorításukkal a Császári Flotta legnagyobb és legütőképesebb hajói voltak.

Derfflinger[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Derfflinger az első világháború kitörésének előestéjén állt szolgálatba, részt vett Hartlepool bombázásában, jelen volt a Dogger Bank-i és a jütlandi csatában, mint Hipper tengernagy felderítő századának egyik hajója (a Moltke, a Von der Tann, a Seydlitz és a Blücher társaként). Jütlandnál 21 találatot kapott, 3000 tonna víz ömlött a hajótestbe, de a hajó még elérte Wilhelmshaven kikötőjét, majd Kielben kijavították.

Lützow[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lützow csak 1915 közepén állt szolgálatba, Hipper tengernagy ekkor leváltotta korábbi zászlóshajóját, a Seydlitzet, és átköltözött a Lützowra. A jütlandi csatában ütközött meg először az ellenséggel a Lützow: megrongálta a Lion, a Princess Royal és a Tiger brit csatacirkálókat, valamint a Barham csatahajót. A csata közben 24 találat érte, 7500 tonna víz tört be a hajótestbe, ám a Lützow egészen a kieli kikötő bejáratáig eljutott saját erejéből, ám ott egy homokpadon megfeneklett, így egy német torpedónaszádnak kellett a tenger fenekére küldenie.

Hindenburg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hindenburg csak 1917-ben állt szolgálatba, harccselekményben nem vett részt, 1919. június 21-én a Derfflingerrel együtt elsüllyesztette a saját legénysége Scapa Flow-ban. A Derfflinger felfordult roncsát a 30-as években kiemelték és lebontották, a Hindenburg viszont csak félig merült el a sekély vízben, így azt az angol haditengerészet mérnökei felúsztatták és tüzetesen átvizsgálták, majd lebontották.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]